Fekete Réka
Holnap délben fél tizenkettőkor megszólalnak a sepsiszentgyörgyi templomok harangjai, és a szélrózsa minden irányából megindul az igazságmenet. Ki magányosan, ki a családjával, barátaival vonul a Székely Mikó Kollégium elé, mások csoportosan érkeznek Háromszék, Erdély településeiről, a történelmi egyházak kebeléből, sőt, a határon túlról is mindenhonnan a nemzeti érzésű magyarok.
Olyan lesz ez a gyülekezés, mint amikor százhúsz esztendőkkel ezelőtt megindultak a szekerek a falvakból Sepsiszentgyörgy irányába, fiaikat hozták a székelyek becsületet, szabadság- és hazaszeretetet tanulni, bölcsességet szívni magukba annak az alma maternek a falai között, amelyről tudták, hogy a székely népé. És mert a nép és egyháza elválaszthatatlan, természetes, hogy ami a népé, az az egyházé is, és fordítva. Mindegy, ki mennyit tett hozzá annak építéséhez, annak bizonyosságát senki nem kérdőjelezheti meg, hogy a Református Székely Mikó Kollégium máig ható szellemiségét azok a mindenkori tanítók, egyházi vezetők, iskolai tanácsok határozták meg, akik soha nem tértek el az egyház által hirdetett lelkiségtől, emberi tartástól, a nemzetért cselekvő magatartástól. Kétség nem fér hozzá, a Mikóból kinőtt nemzedékek a világ minden táján megállták helyüket, jó magyarok maradtak, máig is névjegyükben hordozzák azt a szellemiséget, amit egyetlen történelmi magyar egyháztól sem lehet elvenni.
Amikor a román állam a Székely Mikó Kollégium épületének másodszori államosítását rendelte el – hisz kétség nem fér hozzá, a politikum döntött erről –, arra számítottak, ha sikerül a megfélemlítés, és le lehet állítani a további visszaszolgáltatást, sőt, vissza lehet venni azt is, amit már odaadtak az egyházaknak, közösségeknek (lásd a marosvásárhelyi polgármester magyar iskolák felvásárlására irányuló szándékát), akkor a tudás bástyáinak ledöntése gyengíti a közösséget, megalázza az egykor kizárólagos iskolafenntartóként működő egyházakat.
Csakhogy gyengülés helyett erősödött a közösségi érzés, a Sánta Imre bikfalvi református lelkész által közel két hónapja indított tiltakozás ezreket tett érzékennyé a Mikó-ügy iránt. Az Erdélyi Református Egyházkerület az iskola jogos tulajdonosaként az igazság melletti kiállásra szólított fel, és szeptember 1-jére, azaz holnapra Sepsiszentgyörgyre hív minden jóérzésű magyar embert politikai, vallási megkülönböztetés nélkül. Teszi ezt azért, mert tudja, csak az a nép maradhat fenn, amelyik kezébe veszi sorsát, maga rendelkezik fölötte, s bár ez még nem valóság, a holnapihoz hasonló, a várakozások szerint több tízezres tömeg közös kiállása egy nemes ügy mellett azt jelzi, az erdélyi magyarság képes saját jövőjéért összefogni.
Több mint hatvan esztendővel ezelőtt fogalmazta meg Illyés Gyula: „A magyar az, aki bátran szembenéz a nép bajaival: a nemzet fejlődésének akadályaival.” Ezt tegyük mi is holnap, az Igazság napján.
