Ezen a címen most már azt a büntetőeljárást emlegetjük, amelynek a buzăui bíróságon kimondott alapfokú ítélete – a Székely Mikó Kollégium épületének visszaállamosítása, illetve a visszaszolgáltatási bizottság tagjainak háromévi börtönbüntetését kimondó határozat – adott nem várt fordulatot. Ez azonban csak egyike a Mikóhoz kapcsolódó pereknek, bár közvetlen összefüggésben áll velük. Az alábbiakban rövid összefoglalót kívánunk nyújtani az immár nemzetközi visszhangú ügy eddigi állomásairól, a teljesség igénye nélkül.
2000 decemberében megjelenik az a kormányrendelet, amely – többek között – a Székely Mikó Kollégium visszaszolgáltatását is megengedi. Ez csak kiegészítése az 1999/83-as kormányrendeletnek, amelyben mintegy 30 ingatlan visszaszolgáltatása szerepelt. Az akkori szabályozás szerint összeállt bizottság tagjai – Markó Attila, a Kisebbségügyi Hivatal képviselője, Marosán Tamás, az Erdélyi Református Egyházkerület jogásza és Silviu Clim, az igazságügyi minisztérium jogásza – nem a visszaszolgáltatásról döntöttek – erről a kormányhatározat rendelkezett –, hanem az igénylők iratcsomóját ellenőrizték. 2001-ben új bizottságot hoznak létre, ez azonban csak 2003-ban kezd működni; egy hatásköri vita után keletkezett perben 2001-ben kimondott jogerős bírósági döntés leszögezi, hogy a régi bizottság jogszerűen dolgozik.
2002. május 14-én az Erdélyi Református Egyházkerület visszakapja az 1948-as államosításkor elkobozott Székely Mikó Kollégium épületét. Hat nap múlva telekkönyvezik, és rövid időn belül megkezdődik az iskolához tartozó tanári lakásokért folyó polgári per. A két nagy értékű bennvalót – kertes belvárosi házrészeket – 1997-ben aprópénzért (négymillió lejért, amikor egy városszéli tömbházlakás ennek tízszeresébe került) vették meg az ott lakó bérlők (id. Benedek Levente és Fejér Zoltán) nem sokkal azután, hogy az akkor még állami tulajdonban levő iskola igazgatója bejelentette: igényt tartanak az intézményhez tartozó épületekre. A bérlők nem az államosított lakások eladására vonatkozó törvény alapján, hanem állami alapból épült lakásként vásárolták meg azt a házat, amelynek az építésére kötött szerződés az idén került elő a vállalkozó örökösétől: ő a református egyházzal állapodott meg. 2006-ban azonban e nélkül az okmány nélkül is elveszítették a pert a bérlők: jogerős döntés mondja ki, hogy házukat az egyház jogosan követeli. Ezek után jelentik fel – 2007-ben – a visszaszolgáltatási bizottságot, az egyházi és iskolai vezetőket, még a telekkönyvvezetőt is, okirat-hamisításért. Arra hivatkoznak, hogy az iskola és a hozzá tartozó ingatlanok nagyrészt közadakozásból épültek, ezért a tulajdonjog az államot illeti meg.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyészség hosszas fontolgatás után 2010 decemberében emel vádat a visszaszolgáltatási bizottság tagjai ellen. A vád: közérdek ellen elkövetett, nagy értékű hivatali visszaélés. A per 2011 januárjában több halasztással kezdődik Sepsiszentgyörgyön, tavasszal pedig a „helyi nyomás” miatt áthelyezik Buzăuba. Az eljárás lassan halad, de 2012-ben felgyorsul: februárban feloldják a visszaszolgáltatási bizottság tagjaira kirótt vagyonzárlatot, és érvényesnek ismerik el az egyházkerület tulajdonjogát szentesítő eddigi bírósági határozatokat. Az utolsó tárgyalást más bíró tartja (a per érdemi részét lefolytató bírónő szülési szabadságra megy), és ő mondja ki az ítéletet is 2012. június 28-án. A bizottság két magyar tagja háromévi letöltendő, Silviu Clim pedig ugyancsak három évi, de felfüggesztett börtönbüntetést kap, eltiltják őket a közélettől és köztisztségektől is (nem választhatnak és nem választhatók). És bár egyik vezetőjét sem tudták perbe fogni, elítélik a református egyházkerületet is: 1,2 millió lejt, az iskola bérleti díját kell visszafizetnie Sepsiszentgyörgy önkormányzatának.
Az ítélet nagy felháborodást keltett az erdélyi magyar közösségben, azóta minden szinten folyik a tiltakozás.
.jpg)
