Ha a napnak lába volna,
bizonyára gyalogolna.
Ha pedig keze is lenne,
akkor ő is cipekedne,
s leülne, ha elfáradna
ide mellénk, a kis padra.
Kérges kezét térdre ejtvén,
merengene a holdas estén.
Úgy várná be, szépen ülve,
hogy őt a föld megkerülje.