„Az alkotmánymeneten várhatóan négy-ötszázan leszünk, a szervezett keretek között érkezőket 5–6 autóbusz hozza az ország minden részéből, és bizonyára egyénileg is érkeznek majd” – tájékoztatott Gubík László. Hozzátette: bízik benne, hogy a megmozduláson szlovák nemzetiségűek is részt vesznek, annál is inkább, mert a szlovák állampolgárságról szóló törvény az ő jogaikat is sérti. Tájékoztatása szerint az alkotmánymenetnek több célja is van. Egyrészt azt szeretnék elérni, hogy az alkotmánybíróság minél hamarabb, akár soron kívül foglalkozzon azzal a beadvánnyal, amelyet tavaly nyújtottak be a szlovák állampolgárságról szóló törvény alkotmányellenesnek tartott részei miatt. „Másrészt szeretnénk felhívni a közvélemény, elsősorban a szlovák közvélemény figyelmét arra, hogy ez a jogszabály emberi életeket érint, és egész családokat lehetetlenít el” – mutatott rá Gubík László, aki maga is egyike azoknak a felvidéki magyaroknak, akiket magyar állampolgárságuk felvállalását követően megfosztottak szlovák állampolgárságuktól.

Együtt a Budai krónika két példánya
Pénteken és szombaton egymás mellett tekinthető meg az első Magyarországon nyomtatott könyv, a Budai krónika Magyarországon található mindkét példánya a Magyar Nyelv és a Magyar Könyv Ünnepe alkalmából az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK). A Magyarország történetét Mátyás király uralkodásának kezdetéig elbeszélő Budai krónikát 1473-ban nyomtatta a német származású, egykor Rómában dolgozó nyomdász, Hess András, akinek műhelye nem messze a könyvtár épületétől, vélhetően a mai Fortuna fogadó udvarán mű­ködhetett – mondta el az OSZK Régi Nyomtatványok Tá­rának vezetője. Farkas Gábor Farkas emlékeztetett: a mintegy kétszáz példányban elkészült kötetből mára tíz maradt fenn, ebből kettő található Magyarországon, az OSZK-ban és az ELTE Egyetemi Könyvtárában. Az Egyetemi Könyvtár által őrzött kötet különlegessége, hogy egybe volt kötve Julius Caesar A gall háború című művével, abból választották le 1875-ben.