Kevesebb valutatartalék
Összességében 1,202 milliárd euróval kevesebb volt a jegybank valuta- és aranytartalékának értéke augusztus végén, mint egy hónappal korábban – áll a központi bank közleményében. Az 1,142 milliárd eurós bevétel mellett ugyanis 2,329 milliárd eurót fizettek ki, amiben az IMF-fel 2009-ben megkötött készenléti szerződés augusztus 6-án esedékes hitelrészlete és a hozzá tartozó kamatok a legnagyobb tétel.
Ugyanakkor stabil a 103,7 tonnás aranytartalék, aminek az ára 4,398 milliárd euróra tehető. A szeptemberi fizetési kötelezettség egyébként 132,25 millió euróra tehető. Az IMF-hitel következő részletét november elején kell törleszteni, a hitel visszafizetésének határideje 2016 eleje. Az összesen 19,95 milliárd euróra tehető hitelen túl, amelynek 12,95 milliárd eurós készenléti összetevőjét két év alatt törlesztette az ország, további ötmilliárd eurós, úgynevezett elővigyázatossági hitelmegállapodás is született a Valutaalappal, a további összegeket az Európai Unió, illetve a Világbank nyújtotta.
Van lej, csökken az árfolyam
Miután augusztusban a jegybank több alkalommal is korlátozta a kereskedelmi bankok számára a vásárlási-visszavásárlási aukción elérhető összegeket, hétfőtől ismét felszabadította a korlátot. Az úgynevezett repo-aukció során a kereskedelmi bankok likviditáshoz juthatnak, annak mértékével a központi bank közvetve befolyásolhatja a kamatpolitikát, de az intézkedés hatással van az árfolyamra is. A korlát megszüntetése után a lej leértékelődött, elemzők szerint ez már folyamatként értelmezhető, sőt, az euró hamarosan elérheti a 4,6 lejt. A jegybank döntése amiatt következett be, hogy a lejhiány enyhe kamatemelkedést eredményezett, ami leginkább az állami költségvetést, az állami kötvények értékesíthetőségét befolyásolhatja negatívan.
Enyhén nőtt a nettó bér
Az országos átlag nettó kereset júliusban enyhén, 0,3 százalékkal, vagyis négy lejjel növekedett az előző hónaphoz képest, és 1556 lej volt – közölte a statisztikai hivatal. Ez elsősorban a külön juttatások – szabadságprémiumok és egyéb, a fizetések mellé járó juttatások – miatt következett be. Tevékenységekre lebontva a logisztikai és raktározási ágazatban volt a legmagasabb a növekedés, közel 15 százalék, ám egyes ágazatokban csökkent a nettó átlagbér, a legnagyobb visszaesés a távközlésben és a dohánygyártásban következett be.
Többet többért
Több mint négy százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában az év első hét hónapjában a tavalyi hasonló időszakhoz képest. A legnagyobb mértékben az üzemanyag-forgalom növekedett (8,7 százalékkal), de a nem élelmiszeri termékek is jobban fogytak, itt 4 százalékkal nagyobb forgalom valósult meg. Legkevésbé az élelmiszer-forgalom növekedett (1,7 százalék) július végéig.
