Az Igazság napja nem a vége, hanem csak egy állomása volt a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása ellen folyó küzdelemnek, a következő hetekben több irányba is elindulnak a magyar közösség vezetői – mondta el a Háromszék érdeklődésére Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester. A nemzetközi szintre vitt ügyhöz román támogatókat is megpróbálnak felsorakoztatni, újabb tüntetések szervezésének lehetősége is felmerült.
Ugyanakkor a Legfelsőbb Bírói Tanácstól azt kérik, ne csak azt vizsgálja ki, hogy az igazságszolgáltatás befolyásolásának minősülnek-e a szeptember elsejei Igazság napján elhangzottak, hanem azt is, fennáll-e politikai utasítás lehetősége a Székely Mikó Kollégium ügyében három évig nyomozó ügyészek tevékenysége, illetve az első fokon hozott bírósági döntés mögött. Hasonló kivizsgálást az Erdélyi Magyar Néppárt is kezdeményez, ezt Toró T. Tibor elnök jelentette be tegnap. Időközben Viviane Reding, az Európai Unió igazságügyi biztosa is óvatos fogalmazású levélben válaszolt Tőkés Lászlónak a Mikó-ügyben hozzá intézett beadványára.
Több fronton
Az RMDSZ a nemzetközi közvéleményt próbálja érzékennyé tenni, és bukaresti román civil szervezetekkel, illetve véleményformálókkal is kapcsolatba lép (beszélgetéseket kezdeményez és dokumentációs anyagokat szór), mert eddig nagyon egyoldalú volt a Mikó-ügyről a tájékoztatás – közölte Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, aki szerint olyan elképzelés is körvonalazódott, hogy az összevont sepsiszentgyörgyi tiltakozás után több városban egyidejű megmozdulásokat szervezzenek a magyarság hangulatának nyomatékosítására. A szeptember elsejei tüntetésen megmutattuk magunknak és másoknak is, hogy össze tudunk fogni, ha kell, és ez pozitívum, de a negatív következtetéseket is leszűrtük: a bukaresti sajtó agyonhallgatta az ügyet, a prefektus pedig túllépte a hatáskörét, amikor az ügyészek álláspontjára helyezkedett egy folyamatban levő perben; mi pedig a jogállamot védtük, mikor azt mondtuk, hogy politikai nyomásra született a buzăui ítélet – fejtette ki, és azt is elmondta, a Legfelsőbb Bírói Tanácsot az Igazság napjának szervezői is megkeresik, és felkérik arra, hogy vizsgálja ki a visszaszolgáltatási per lefolyását; ezt a felszólalók ellen indított vizsgálattal párhuzamosan is megtehetik. A begyűlt aláírásokat is átadják, és nemzetközi szinten is terjesztik.
Politikai nyomás gyanúja
Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) szintén a Legfelsőbb Bírói Tanácstól (LBT) kér vizsgálatot annak tisztázására, nem érte-e politikai nyomás a Székely Mikó Kollégium ügyében három évig nyomozó ügyészeket vagy az első fokon ítéletet hozó bírót – jelentette be tegnap Toró T. Tibor, a párt elnöke. „Anomália, hogy a bírák és az ügyészek pártatlansága felett őrködő szakmai testület nem az első fokú döntést vizsgálja, amelynél valóban alapos a gyanú, hogy politikai nyomásra született, hanem az igazságtalan döntés elleni tüntetés szónokait gyanúsítja nyomásgyakorlással” – vélekedett Toró, aki szerint a LBT-nek valóban kell foglalkoznia a Mikó-üggyel, de saját hatásköre szerint, nem a Victor Ponta miniszterelnök sugallta módon. Toró kitért arra is, az Igazság napján meghirdetett Új egység nem elvont fogalom, hanem az egyedüli járható út a romániai magyarság alapvető érdekeinek érvényesítésére. Jelezte ugyanakkor, az egyházi ingatlanok visszaállamosítása ellen további figyelemfelkeltő akciók következhetnek, mert a közvélemény éberségének nem szabad lankadnia az ügyben.
A visszaszolgáltatás belügy
Az Európai Bizottság tudatában van annak, hogy Romániának folytatnia kell az igazságügyi reformot, hiszen a legutóbbi brüsszeli jelentés is komoly kételyeket tartalmaz a román igazságszolgáltatás függetlenségére és a jogállam érvényesülésére vonatkozóan – szögezte le Viviane Reding, az EU igazságügyi biztosa Tőkés László levelére válaszolva, melyben az európai parlamenti képviselő a Székely Mikó Kollégium botrányos visszaállamosítása és a restitúciós bizottság szabadságvesztésre ítélt tagjainak ügyében kereste meg őt. Tőkés azt kérte Redingtől, kövesse figyelemmel a romániai restitúciós folyamat akadályozásából fakadó igazságtalanságokat és kiemelten a Mikó-ügyet, továbbá, hogy gyakorlati intézkedéseket keresve vegye védelmébe a romániai magyarokhoz és a kisebbségi egyházakhoz tartozó polgárok jogait.
Reding válaszlevelében arról biztosította Tőkést, hogy bár a bizottságnak nincs a kisebbségvédelemre vonatkozó jogköre, a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelme egyike az unió értékeinek. Hozzátette: az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásának ügye tagállami jogkör, a tagállamoknak ugyanakkor minden lehetséges jogi eszközt fel kell használniuk ahhoz, hogy a területükön élő nemzeti kisebbségek jogait biztosítsák belső alkotmányos rendjük és a nemzetközi felelősségvállalásaiknak megfelelően, beleértve az Európa Tanács ide vonatkozó dokumentumait is.
Demeter J. Ildikó, Váry O. Péter
