Magyarország romániai megítélése
Az IRES közvélemény-kutató intézet tegnap közzétett, az állami intézményekbe és pártokba vetett bizalmat mérő felmérése kitér annak vizsgálatára is, hogy az emberek miként vélekednek Románia és Magyarország kapcsolatáról.
Eszerint a megkérdezettek 43 százaléka tartja Magyarországot baráti országnak, 38 százaléka pedig ellenséges államnak. A 18 és 35 év közöttiek enyhe többsége, 51 százaléka inkább baráti országnak tekinti Magyarországot, a 65 évnél idősebbek pedig inkább ellenségesnek. Magyarország megítélése régiónként is változik. Az erdélyiek és a bánságiak tekintik legnagyobb mértékben (47 százalék) baráti országnak Magyarországot, legkevésbé a Moldvában élők, ahol a megkérdezettek 45 százaléka válaszolta azt, hogy Magyarország ellenséges ország. Ugyanakkor az interjúalanyok 35 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy veszíthet-e Románia területeket más országok javára. A megkérdezettek 62 százalékának nincsenek ilyen aggályai.
Eldöntötték: Băsescu megy
Traian Băsescu államfő fogja képviselni Romániát a novemberi EU-csúcson, miután júniusban egy alkotmánybírósági döntés ellenére a miniszterelnök utazott Brüsszelbe – közölte Titus Corlăţean külügyminiszter. A taláros testületnek azt követően kellett állást foglalnia, hogy vita tárgyát képezte: az állam- vagy a kormányfőnek kell-e képviselnie Romániát az Európai Tanács ülésén. Az alkotmánybíróság tisztázta, hogy az államfőnek van joga elutazni, de átadhatja ezt a hatáskörét a miniszterelnöknek, ha akarja. Victor Ponta nem rendelkezett ilyen felhatalmazással, de arra hivatkozva, hogy a parlament bízta meg egy politikai nyilatkozat elfogadása révén, ő utazott Brüsszelbe, Băsescu pedig itthon maradt, hogy elkerülje a Románia számára kínos helyzetet.
Jöhet a szakmai érettségi
Amennyiben a szenátus döntő szervként jóváhagyja, idén életbe lép a szakmai érettségi – jelentette ki Ecaterina Andronescu oktatási miniszter, hozzátéve, hogy a törvénytervezet napirendre kerülhet a jövő hétfői ülésen. A tanügyi bizottság vitáján Andronescu kijelentette, az érettségire vonatkozó sürgősségi kormányrendelet elfogadott módosító javaslatai nem változtatnak a jövő évi érettségi vizsgán, ugyanazok a kritériumok és módszerek maradnak meg, melyeket 2009-ben vezettek be. A tanügyminiszter szerint azért szükséges bevezetni a szakmai érettségit, mert a munkáltatók általában felróják a munkát kereső, az általános érettségi vizsgán megbukó fiataloknak a diploma hiányát. A szakmai érettségi vizsgái időben megelőzik az országos érettségi vizsga írásbeli vizsgáit, hogy ha valamelyik diák meggondolja magát, és egyetemre akar menni, még abban a vizsgaszesszióban érettségizhessen. A szenátus tanügyi bizottsága tegnap elfogadta azt a módosító javaslatot, amely lehetővé teszi a szakmai érettségi bevezetését.