A Mária-ünnepet 1683-ban rendelte el Boldog XI. Piusz pápa, miután a keresztény seregek megfutamították a Bécset ostromló törököket. Ezzel ért véget a százötven évig tartó török uralom, így az eseménynek magyar vonatkozása is van. 1970-ben az egyház eltörölte az ünnepet arra hivatkozva, hogy ismétlése a Mária születésnapjának, de magyar és német területen továbbra is engedélyezte a megemlékezést.
A lovas-szekeres felvonulás 11 órakor indult az altorjai Szent Miklós-templomtól a Mária-kápolnához. A helybeli hagyományőrzők, lovas huszárok és keresztalják mellett szekereken marosszéki, udvarhelyszéki, gyergyószentmiklósi és gyulafehérvári huszárok vonultak.
A 12 órakor kezdődő ünnepi szentmisét az Apor család neogótikus Mária-sírkápolnájának udvarán több száz hívő jelenlétében tartották meg. A szentmisét a környékbeli papság részvételével ft. Vargha Béla kézdi-orbaiszéki római katolikus főesperes celebrálta. A szentbeszédet Bodó Imre kézdiszárazpataki plébános, ny. főesperes tartotta, aki Mária életútjának legfontosabb stációit foglalta össze, példaként hozva fel életét kortársai számára, és elítélte a mifelénk is egyre gyakoribb abortuszt.
Hatos Mihály altorjai plébános házigazdaként köszönetet mondott mindazoknak, akik hozzájárultak az ünnep megszervezéséhez és annak szebbé tételéhez, Daragus Attila, Torja polgármestere pedig a huszároknak köszönte meg, hogy vállalták a hosszú és fáradságos utat.
A búcsús szentmise a magyar és a székely himnusz eléneklésével ért véget. ű

Vargha Béla főesperes tegnap bejelentette: kedden 12 órakor a kantai Szent­háromság-templomban látható lesz a lengyelországi czestochowai pá­los kolostorban őrzött Fekete Ma­donna kegykép, Európa egyik legismertebb, Szűz Máriát ábrázoló, csodatevő erővel rendelkező ikonja, melyet ünnepi szentmisén mutatnak be.