A megye legszebb szarvasmarháit nevezték a Kovászna-napok alkalmával szervezett kiállításra. Eredetileg ötvenre számítottak a szervezők, szombaton reggel tízzel kevesebb jószág jelent meg a lőtéren. A nagy hiányzók az erdővidéki szarvasmarhák voltak – utolsó pillanatban lerobbant a szállításukra megrendelt tehergépkocsi, így gazdáik csak nézőként vehettek részt a szemlén. Különböző kategóriákban tizenhárom díjat osztottak, ebből tízet felső-háromszéki gazdák vihettek haza.
A kovásznai szemlére már a kora reggeli órákban érkezni kezdtek a versenybe nevezett állatok. A szervezők gondoskodtak a nézősereg sokféle szórakoztatásáról, így kisállatok, galambok, házi szárnyasok, juhok, lovak, sőt, régi mezőgazdasági gépek is közszemlére kerültek. Érdekes módon vonzotta a nézőket a gépifejés-bemutató. Sajnos, elmaradt a körömpucolás élőben való bemutatása, a standot ígérő állatorvos elfelejtett megjelenni az eseményen.
A felvezetett szarvasmarhákat négy csoportban – egyszer és többször ellett tehenek, vemhes üszők és borjak – vezették fel a gazdák. A szépen előkészített állatokat háromtagú zsűri pontozta. Dr. Bándi Zoltán (a Hargita Megye Nemesítési és Szaporodásbiológiai Hivatal részéről), Bölöni Dávid (Csernáton polgármestere) és Marius Popica (a Kovászna Megyei Kifizetési és Intervenciós Ügynökség helyettes igazgatója) állattenyésztési mérnökök elsődlegesen a küllemi szempontok alapján döntöttek, a szarvasmarhák genetikai potenciálja, származása, tejelőképessége háttérbe szorult. A zsűrizést igen látványosan kommentálta Suba Kálmán, a marosvásárhelyi székhelyű körzeti állatnemesítési és szaporodásbiológiai hivatal vezetője.
Kozma Béla, a szemle főszervezője, a Kovászna Megyei Agrárkamara vezetője érdeklődésünkre elmondta: a díjazott szarvasmarhákon kívül a mezőnyben voltak még rendkívül értékes jószágok, név szerint a tamásfalvi Papp János Fanni nevű négyéves, többször ellett tehenét említette, mely a Rinser nevű bika leánya, éves tejhozama meghaladja a nyolcezer litert.
Ötvös Mózes, a szarvasmarha-tenyésztők megyei képviseletének elnöke a kiállítással kapcsolatosan főleg a megyei tanács pozitív hozzáállását emelte ki, viszont azt is kijelentette: nem elégedett a prefektúra vezetőségének viszonyulásával, habár külön meghívót küldtek az intézménynek, senki nem képviselte őket. Különösen az idei év szárazsága, a nehéz gazdasági helyzet körülményei között fontos, hogy a prefektúra, a megyei tanács, az agrárkamara, az agrárigazgatóság, a megyei egyesület közösen támogassa a gazdákat. „Mindenki meg kell értse, hogy mi vagyunk a gazdákért, és nem fordítva” – mondta Ötvös.
A kiállítás megszervezése tízezer lejt emésztett fel, emellett nagyon sokan munkájukkal, anyagiakkal segítették a szervezőket, ha mindezt pénzben számítanák fel, a költségvetés elérte volna a húszezer lejt – mondta el Kozma Béla.
Külön kiemelendő a szemlén megjelent látogatók száma. A szájtátók ugyan hullámokban érkeztek, de ezernél jóval több személy volt kíváncsi a szarvasmarha-kiállításra, ezt bizonyítja, hogy csupán tombolajegyből négyszáznál többet adtak el.
A díjazottak
A 2012-es év megyei szarvasmarhaszemle győztesei (a gazda neve után a szarvasmarha neve és a helység, ahonnan érkezett):
Egyszer ellett tehenek csoportja: 1. Sütő András (Gabika, Szentkatolna), 2. Kanabé Miklós (Adél, Kézdiszentlélek), 3. Müller Zoltán (Nagyboci, Bükszád).
Többször ellett tehenek csoportja: 1. Veres Géza (Rebeka, Kézdivásárhely), 2. Müller Zoltán (Szemüveg), 3. Vlad Constantin (Emy, Szitabodza).
Vemhes üszők csoportja: 1. Kanabé Miklós (Gyöngyi), 2. Sterczer Sándor (Vanda, Kézdiszentlélek), 3. Rancz Sándor (Tünde, Kézdivásárhely).
Borjak csoportja: 1. Veres Géza (Kicsi Elza), Kanabé Miklós (Viola), Szőlőssi József (Aranka, Szentivánlaborfalva).
Nyilván, a győztesnek járó díjakat – a díszszalagot és kokárdát – a dobogós szarvasmarhák kapták meg. A gazdák, elismerésül tenyésztői munkájukért, pénzbeli jutalomban részesültek (200, 150, 100 lej csoportonként).
A kiállítás különdíját, a MISS címet Veres Géza Rebekája érdemelte ki.
A bika hasznáról
A kovásznai szemlén jelen volt az Almási Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének büszkesége, a közel egytonnás Jani charolais bika, mely ezt a nem mindennapi súlyt kétéves korának betöltése előtt érte el. A bikát a keresztezett húsmarhák előállítása céljából vásárolták az almásiak Magyarországról, ára háromezer euró volt. Máthé Olivér, az egyesület elnöke maga vezette fel a böhöm állatot a ringbe, a nézők általános örömére. Elmondása szerint folyamatban van az állat fedeztető bikaként való engedélyeztetése. Minden irata, eredetigazolása, tenyészértéke rendben, hamarosan a jóváhagyásnak is meg kell érkeznie. (Mint később kiderült, az engedélyt már ki is állították, csak kézhez kell venni – szerk. megj.) Egyesületi tagok állatai számára ingyenes lesz a fedeztetés, kívülállóknak harminc lejbe fog kerülni.
A bikával történő fedeztetésről érdekes beszélgetés alakult ki. Dr. Stefan Codleanu és a Kovászna Megyei Állatnemesítési és Szaporodásbiológiai Hivatal vezetője, Nicolae Radocea egybehangzóan állította: a charolais bikával való fedeztetés az anyatehenek kárára lesz, akár negyven százalékuk is sérülhet ellés közben. Mint elmondták, a bikával történő természetes fedeztetés már divatját múlta, rendkívül költséges, esetleg olyan helyeken alkalmazható, ahová nehezen jutnak a mesterséges megtermékenyítők. Ma már nagyon széles választékú bikák spermája áll a mesterséges megtermékenyítők rendelkezésére, a gazda a szakemberekkel közösen választhatja ki a tehénnek, a tenyésztési szempontoknak legmegfelelőbb fajállatot.
