Több emberen elkövetett, emberöléssel megvalósított háborús bűntett miatt őrizetbe vették Biszku Béla egykori belügyminisztert az 1956-os eseményeket követő két sortűzzel összefüggésben – jelentette be hétfőn Ibolya Tibor megbízott budapesti főügyész. Biszku Béla az 1956-os forradalom leverése után az állampárt, az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságának, majd Politikai Bizottságának tagjaként, 1957 és 1961 között belügyminiszterként a megtorlások egyik irányítója volt. A Budai Központi Kerületi Bíróság elsőfokú ítélete értelmében Biszku Béla engedély nélkül nem hagyhatja el Budapest területét.
A főügyész elmondta, ezért a bűncselekményért életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható. A főügyész a rendszerváltás utáni magyar büntető igazságszolgáltatás jelentős mérföldkövének nevezte a gyanúsítást.
2010 júniusában az akkor 89 éves kommunista politikusról a Mandiner hírportál két munkatársa Bűn és büntetlenség címmel dokumentumfilmet készített. Biszku – a megtorlások legmagasabb rangú, még élő irányítója – ebben úgy nyilatkozott, hogy ellenforradalomnak tekinti az 1956. októberi eseményeket, nem érez megbánást vagy lelkiismeret-furdalást a halálos ítéletek miatt, mivel azokat a bíróságok hozták, és nem ő. Tagadta azt is, hogy a büntetőeljárásokba belügyminiszterként beavatkozott volna, a forradalom mártír miniszterelnökéről, Nagy Imréről pedig úgy vélekedett, hogy „megérdemelte a sorsát”.
Biszku Béla 2010. augusztus 4-én nyilatkozott a Duna Televízió Közbeszéd című műsorának is, az 1956-os forradalmat ellenforradalomnak, nemzeti tragédiának nevezte, és ismét azt állította: a megtorlás idején a halálos ítéleteket nem ő hozta, a büntetőeljárásokba nem avatkozott bele, azok szerinte nem koncepciós eljárások voltak. A műsor sugárzása után a Jobbik a kommunizmus bűneinek nyilvános tagadása miatt feljelentést tett Biszku ellen. Az ügyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság elrendelte a nyomozást, majd 2011. január 27-én a Budapesti I. és XII. kerületi Ügyészség vádat emelt Biszku Béla ellen a „nemzetiszocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása” bűntette miatt. A büntetőpert az eljáró bíró felfüggesztette és az alkotmánybírósághoz fordult.
Biszku Bélát feljelentették emberiség elleni bűncselekmények, illetve előre kitervelten, több emberen elkövetett emberölés bűntette miatt is, de a Fővárosi Főügyészség 2010. november 3-án közölte: ülés miatt elutasították a beadványt.
Az ügyben fordulat következett be, amikor 2011. december 30-án az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta azt a törvényt, amely rögzíti: a nürnbergi katonai törvényszék alapokmányában meghatározott, emberiesség elleni bűncselekmények nem évülnek el, büntetési tételüket pedig az elkövetéskor hatályos jog alapján kell megállapítani; e törvénnyel vonhatják felelősségre az 1956-os forradalmat követő megtorlások politikai megrendelőit és végrehajtóit.
A „lex Biszkuként” is emlegetett jogszabály hatálybalépése után, 2012. február 14-én a Jobbik feljelentette a legfőbb ügyésznél Biszku Bélát az 1956-os forradalmat követő megtorlásokban vállalt szerepe miatt, a Fővárosi Főügyészség március elején indította el a nyomozást.
.jpg)
