BECZE ZOLTÁN, Sepsiszentgyörgy. Az Igazság napja előtt kaptam egy RMDSZ által kiadott röpiratot, de valaki átírta, vagyis meggyalázta fekete golyóstollal, s nagyon felbosszantott, elkeserített, hogy ilyen gazemberek is vannak. Nem tudom, hogy magyar embertől, bérenctől vagy pedig egy magyarul jól tudó román embertől származik-e a diverzió. Miről is van szó?
Első oldalon az Igazság áthúzva, a fölé írt szöveggel az olvasható, hogy „A hazug propaganda napja”. Alatta: „szégyen!” A második oldalon, ahol az állt, hogy 2012. június 29-én a buzăui bíróság ítélkezett: a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumot visszaállamosítják, feléje kézzel az került, hogy „Hazugság az egész!”, alább pedig – szintén kézírással –, hogy „A Sz. M. K. soha sem volt az egyházé!” Végül ismét kihúzva az Igazság, és felette az áll, hogy A félrevezetés (napja). Hát én magyarázatot várok erre a jellemtelenségre!
BARTOS SZIDÓNIA, Sepsiszentgyörgy. Az Állomás negyedi piacon a nagytakarítást délután 6 óra 15 perckor végzik, az árusokat kitessékelve az asztalaik mellől, holott sok háziasszony csak ekkor ér el a piacra, mert 17 vagy 18 óráig dolgozik. Nyáron a nap meg jól fent van az égen ebben az órában: nem lehetne várni a nagytakarítással késő estig? Az útszélre lerakodott áruból kell megvásároljuk a zöldséget-gyümölcsöt, európai uniós áron, de nem EU-s körülmények között.
DEZSŐ BERNÁT, Sepsiszentgyörgy. Olvasom a múlt heti Háromszékben Kerekes Gyula levelét, nem kis elégtétellel. Lám, van még, aki a napjainkra annyira jellemző nem- vagy beletörődést, apátiát meghazudtolva, még ha szélmalomharcot is vállalva, de nyilvánossá teszi tiltakozó álláspontját. Băsescut, Pontát, Antonescut – érdemük szerint egy kalap alá téve – szeretné leseperni a politikai porondról. Teljesen egyetértek az írottakkal, csupán egyetlen hozzáfűznivalóm lenne: szerintem a listából méltatlanul kimaradt a mi markos hun ezredesünk, e tisztes balkáni négyesfogat cseppet sem lebecsülendő résztvevője. Ő sem ígért, hazudott semmivel sem kevesebbet, mint a többi három, sőt – én, mint általa képviseltetett, a felsorolásban másodiknak említettem volna. Nos, amiként Kerekes úr is összegezi, tényleg ördögi kör ez a mostani politikai cirkusz. Azaz a futópálya, teszem én hozzá, mert ha tényleg eltűnnének a felszólítottak, ugyan ki jöhetne helyükbe? Íme a választék: talán a kukából kikószált pépés dédé, avagy az újgenerációs vasgárdista hazafi, netán a névrokon, gubernátornak benyaló neo-szekus?! Nekünk meg csehül a szász, vagy akár örökzöldnek a tökös-tőkés jutna?! Cseppet sem kecsegtető kilátás, legalábbis nekem, de – tetszik, nem tetszik – itt igazán érvényes a mondás: amilyen a nép, olyan a vezére… Ha tűrjük, tényleg ezt érdemeljük!
SIMON MAGDOLNA, Sepsiszentgyörgy. Szerda este egyik unokám az Erzsébet park új játszóterén leesett a csúszdáról. Hétéves, mozgékony leányka, tornászik, balettezik, nem ügyetlen. A fejét ütötte meg, és hányt is, ezért elvitték a háziorvoshoz. Onnan felküldték a pszichiátriára, de mivel nem volt gyermekpszichiáter bent, a sürgősségre küldték tovább. Ott meg sem nézték, hanem az ügyeletes gyermekorvoshoz utasították, aki a fertőző osztályos szakorvos volt aznap. Végül mindenféle vizsgálat nélkül került haza, szerencsére nem is lett semmi baja, de minket azóta is foglalkoztat az eset. Az egészségügyi ellátás mellett az is, hogy az idén avatott új, külföldi játszótér nem biztonságos. A csúszdához az egyik oldalon valami deszkapánton kell felmászni, nem lehet jól megkapaszkodni, alul pedig éles kavicsok vannak. Nem tudom, aki felszerelte, nem figyelte meg, hogy külföldön rugalmas aljat, gumiszőnyeget vagy hasonlót terítenek olyan helyekre, ahova a gyermekek leeshetnek? Már másoktól is hallottuk, hogy a régi játszótér jobb volt, hogy mást ne mondjak, akkor két csúszda volt, egy kisebb és egy nagyobb, most pedig az egyetlen nagyra kell a kicsiknek is felkapaszkodni, arról lecsúszni. Most már a többi unokámmal sem merek oda menni...
