Nem a mentő- és a sürgősségi szolgálat feladata helyettesíteni az állandó, huszonnégy órás alapellátást, minden olyan eset, ami nem sürgősség, de ennek az osztálynak a működését terheli, a valóban súlyos betegek elől veszi el a lehetőséget, hogy a leggyorsabb beavatkozásban legyen részük – foglalható össze a sepsiszentgyörgyi Dr. Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház orvosigazgatójának tegnap közzétett álláspontja a sürgősségi osztály olykor fölösleges igénybevételéről.
Dr. Antal Álmos úgy véli, ha jobban végeznék munkájukat azok, akik a közbiztonságért felelnek, a közrendészet is időben kiszűrné a krónikus gyorshajtókat, kevesebb lenne a tömegverekedés és az elkerülhető közúti baleset, a megye egyetlen sürgősségi kórházának pedig nem kellene folyton baleseti kórházi teendőkkel szembesülnie. Ez elsősorban nem anyagi, hanem személyzeti megterhelést jelent, de olykor még a mentőautók is olyan hívásra mennek ki, amelyről később bebizonyosodik, hogy nem sürgősségi eset. Ha ezt utólag hivatalosan is bevallják, és bekerül a statisztikába, akkor előfordulhat, hogy az érintett páciensnek ki kell fizetnie a mentő kiszállását, és a szolgálatos diszpécsert is számon kérik, miért nem szűrte ki, hogy az adott hívás nem igényel tereputat. A családorvosi rendelők túlterheltsége miatt a betegek gyakran választják a sokkal rövidebb utat, és egyből a sürgősségre mennek akkor is, ha nem indokolt – véli az orvosigazgató.
A tavalyi azonos időszakhoz képest kétezer-hétszázzal több konzultációt jegyeztek a megyei kórház sürgősségén január–augusztus között, az esztendő első nyolc hónapja alatt közel huszonegyezer pácienst láttak el az osztályon, ebből több mint ötezer-hatszáz beteget beutaltak – közölte András-Nagy Róbert kórházmenedzser. Nem az a cél, hogy a bent fekvők minél több időt töltsenek a kórházban, hanem az, hogy amit lehet, oldjanak meg a családorvosok és a járóbeteg-rendelők szakorvosai, ehhez ellenben állandó szolgálatra lenne szükség falun és városon egyaránt, ahol pedig csak a kórházban lehet elvégezni a beavatkozást és a kezelést, ott minél rövidebb idő alatt és minél hatékonyabban kerüljön sor erre – véli a két kórházvezető.
Az orvosigazgató és a kórházmenedzser amiatt kongatta meg a sürgősségi vészharangot, mert augusztusban a szokásosnál is több volt a baleset miatti betegellátás (a napokban történt kilyéni tömeges szerencsétlenség csak a törvényszéki orvosi szolgálatnak jelentett többletmunkát), egyetlen hónap alatt négy halálos közúti baleset történt a megyében, míg tavaly egész esztendőben nyolc hasonló eset volt, az elmúlt esztendő első nyolc hónapjában nyolcvannyolcan szorultak autóbaleset miatti ellátásra a megyei kórházban, idén augusztus 31-ig százhuszonnégy ilyen sérültet kezeltek, és olyan hétvége is volt, amikor három súlyos esethez hívtak mentőhelikoptert.