A vásárosok belakták az épület udvarát (ahol öt lej ellenében lehetett asztalt foglalni), sátrak alatt sorakozott a portéka, az asztalok mögött felnőttek és gyerekek kínálták eladásra vagy ajánlották cserére a kinőtt, megunt vagy fölöslegessé vált, de még jó állapotban lévő, hasznosítható tárgyaikat. Gördeszkát, babakocsit, gyerekülést, háromkerekű biciklit, rollert is kínáltak, nagyon sok asztalon sorakozott megkímélt állapotú, vidám színű gyermekruha, mely néhány lejért cserélt gazdát; egy szőke, göndör hajú lányka is itt esett szerelembe egy piros, katicás esőköpennyel – gyors próba után haza is vitték a portékát. Könyvek, plüssjátékok, gyermek- és felnőttlábbeli mellett társasjátékok, számtalan kisautó, ruhanemű, gyöngysorok, fülbevalók, táskák, tolltartók, színes ceruzák, kifestőkönyvek s különféle édesség is új gazdára várt – aki pedig nem hozott csereberélni valót, maga tehetett ajánlatot a kiszemelt árucikkre. Érdeklődő pedig akadt, főként gyerekes családok tértek be a szélesre tárt kapun, s nem csak csereberére, vásárlásra, de kellemes beszélgetésre is lehetőség adódott a családias hangulatú, zenés rendezvényen, melynek szervezői még harapnivalóról is gondoskodtak: az udvar sarkában felállított rögtönzött büfénél meleg teát és kávét, vajas és hagymás-zsíros kenyeret is kínáltak, a vásáriakhoz igazodva, potom­áron.