Pontától. Esetéből az a tanulság, hogy, ha valaki valamilyen módon – például másolással – megszerez egy diplomát, azt tőle nem lehet elvenni erőszakkal sem. Ezt a Bukaresti Egyetem szenátusa állítja. Az egyetem diplomákat és címeket adományozhat, aztán megállapíthatja azt is, hogy valaki durván másolt, de titulusokat, diplomákat visszavonni már nem tud. Bekerült ugyanis a törvénybe, hogy magas beosztású közméltóságok esetében a visszavonást csak a tanügyminisztérium rendelheti el, de semmiképp az egyetem kérésére.
Itt van a kutya elásva. Most már nem kellene egyebet tenni, mint törvénybe iktatni, hogy nem számít az, hogy valaki miként szerezte meg érettségi diplomáját, akár másolással, akár csalással, az ugyanúgy érvényes, mint a Ponta doktorija. Így lehetne akárhány kamera a vizsgatermekben, és látszana, hogy az illető másolt, annak diplomát adna az iskola, és azt nem vonhatná vissza. Ezek után nem jutnánk ilyen helyzetbe, mint most, hogy az egyetemek diák nélkül maradnak, mert a középiskolát végzettek nagy részének nincs diplomája. Ha lenne, bárki elvégezhetné az egyetemet, ledoktorálhatna, aztán akár miniszterelnök is lehet belőle.
Tisztán látható, hogy a román oktatást gyökeresen meg kell változtatni, mert a hazai viszonyok rohamosan változnak. Néhány évvel ezelőtt még azt mondta elnökünk, Traian Băsescu, hogy kevesebb filozófusra és több autóbádogosra (karosszérialakatosra) lenne szükség. Ma már ez a mesterség is kiment divatból, mert olcsóbb, ha új autót vesz az ember, mint ha megjavíttatja a megütöttet. Asztalosra sincs szükség, mert az iskolapadokat Kínából hozzák. (Ezért nem érkeztek még meg.) Mivel idehaza nemigen akad munkahely, az iskoláknak figyelembe kellene venniük, hogy a munkát keresők nagy része külföldre megy. Ott meg nem szakképzett, hanem szakképzetlen munkaerőre van szükség. Tehát idehaza csakis szakképzetleneket kellene képezni. (Lehet, hogy ez eddig is így történt, csak nem vettük észre?)
Nagy hasznát lehetne venni az idegennyelv-tudásnak. Most már felesleges viszont az olaszt, spanyolt tanulni, mert ott a helyek beteltek. Látható a haszna viszont a franciának, mert a cigány koldusoknak egészen jól megy Franciaországban. A franciák költségén időnként hazalátogatnak felvenni a segélyt, aztán ismét visszamennek. A franciák megígérték, hogy segítenek nekik idehaza, ha kell, akár vállalkozásindításban is. De miért lenne ez csak a romáknak nagy lehetőség? Mások is megpróbálhatják a koldulást Párizsban. A koldusképzésre nagyobb hangsúlyt kellene fektetni, és oktatóknak be lehetne vonni a Franciaországból kitoloncoltakat. Sőt, még a francia nyelv oktatásába is. Lehetne még angolt is tanítani, mert az angolok elég sok pesztrát tudnak alkalmazni. Az igaz, ezt nem ilyen csúnya módon nevezik meg, hanem azt mondják, bébiszitterek.
Az angol mellett lehetne oktatni a pelenkázást is. Ha véletlenül aztán az ilyen képzésben részesült egyetemet is végez, a végén le is doktorálhat pelenkázásból.
