Aláírták tegnap Pozsonyban a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala civil szervezet, a Magyar Közösség Pártja (MKP) és a Most–Híd képviselői a Szlovákiai Magyarok Alapdokumentumát, amely egy alapelvrendszert, a szlovákiai magyarság legfontosabb törekvéseit rögzíti. Az alapdokumentum összefoglalja a szlovákiai magyarok megmaradásához szükséges célokat, rögzíti közös értékeiket, és rámutat a megmaradás feltételeire.
A dokumentum első sorában leszögezik: a szlovákiai magyarság a magyar nemzet része, ugyanakkor tagjai egyben Szlovákia állampolgárai, az ország társadalmi, politikai és gazdasági rendszerének alkotói is. A dokumentum a célok között a nemzeti megértés és tolerancia légkörének kialakítását említi. Hangsúlyozza a nyelvi egyenlőség és a regionális önkormányzatiság megteremtésének szükségességét, valamint megemlíti az alkotmányos egyenlőség lefektetésének fontosságát is, utalva arra, hogy a „Mi, a szlovák nemzet...” megfogalmazással kezdődő szlovák alkotmány a polgárokat államalkotókra és másokra osztja.
Az alapdokumentumot az MKP nevében Berényi József elnök, Bugár Béla, a Most–Híd párt elnöke, valamint a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala nevében Tokár Géza írta alá. Az aláírási ceremóniát követően a dokumentum szignálói arra mutattak rá: a népszámlálás kedvezőtlen eredményeinek nyilvánosságra hozatala után a szlovákiai magyar közösség elvárta, hogy a helyzet kapcsán egy közös platform jöjjön létre, valamint azt is, hogy megszülessen egy, a szlovák közösség irányába is felmutatható megoldástervezet.
„Elképesztő jelenségnek tartom, hogy egy közösség 110 ezres fogyására az állam semmiképpen sem reagált. Ezzel azt jelzik: Szlovákiában az a titkos terv, hogy a szlovákiai magyarság megszűnjön” – vélekedett Berényi, aki szerint a most aláírt dokumentum kompromisszum eredménye, de jó válasz erre a hozzáállásra, mivel megmutatja, hogy léteznek eszközök a magyarság fogyásának megállítására és visszájára fordítására. A magyar párt elnöke szerint a most aláírt dokumentum tulajdonképpen megoldási lehetőségeket felvonultató „leltár”, amelyben az egyik lényeges újdonság éppen az, hogy említés esik benne a regionális önkormányzatiság megteremtésének fontosságáról is. „Ezt így, ebben a formában eddig még nem mondtuk, örülök, hogy most ezt nagyobb platformra sikerült helyezni” – szögezte le.
Bugár Béla szerint az alapdokumentum olyan célokat tartalmaz, amelyek nem csupán a szlovákiai magyarság megtartásához, de a fejlődéséhez is hozzájárulhatnak. „Minden egyes olyan részeredmény, ami közelít a célhoz, üdvözlendő” – mutatott rá a szlovák–magyar párt elnöke, aki szerint az abban foglaltak afféle minimumként határozzák meg a célkitűzéseket és a szlovákiai magyar politikai képviselet irányvonalát. „Ez természetesen nem jelenti azt, hogy e fölé nem mehetünk, csak megmutatja a korlátokat, amelyek között mozognunk kellene” – jelentette ki Bugár.
Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője a dokumentumról azt mondta: az még nem megoldás, csak a megoldás kezdete. Hozzátette: bízik benne, hogy az alapdokumentum aláírására tíz év múlva majd úgy lehet visszatekinteni, mint egy sikeres folyamat kezdetére.
A Szlovákiai Magyarok Kerekasztala által indítványozott, korábban kisebbségi minimumként említett dokumentumot több hónapos egyeztetés után véglegesítették. Annak aláírására azonban csak azt követően kerülhetett sor, hogy szövegét a hét végén az MKP és a Most–Híd országos kongresszusa is jóváhagyta.