Az Emberi Jogok Európai Bírósága 25 ezer euró kifizetésére kötelezte a román államot, amiért még mindig nem szolgáltatta vissza a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegyének a Batthyaneum könyvtárat és az épületben működő csillagvizsgálót.
A Batthyaneum az első, erdélyi magyar egyházaknak visszaszolgáltatott ingatlanok között szerepelt, az 1998-as 13. számú kormányrendelet alapján kellett volna megkapnia a könyvtárat és épületét a katolikus egyháznak, ám a rendeletet mindmáig nem hajtották végre, mert időközben a Szociáldemokrata Párt Fehér megyei szervezete pert indított arra hivatkozva, hogy könyvtárát Batthyány tulajdonképpen két örökösre hagyta: a püspökségre és Erdélyre. Utóbbi jogutóda pedig a román állam. A bíróságok rendre elutasították ezt az érvelést, de utolsó fokon 2003-ban végül a keresetnek helyt adtak. Ezek után az érsekség a strasbourgi emberjogi bírósághoz fordult, az ügyben szeptember 25-én született egyelőre nem végleges ítélet.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélete szerint a román állam az Emberi Jogok Európai Egyezményének a tulajdon védelmére vonatkozó előírásait szegte meg azzal, hogy 14 év óta nem értesítette az egyházat arról, hogy milyen döntést hozott a Batthyaneum visszaszolgáltatása ügyében. A strasbourgi verdikt szerint ez annál inkább megmagyarázhatatlan, mivel jelentős történelmi és kulturális értéket képviselő tulajdonról van szó. A strasbourgi székhelyű bíróság arra kötelezte a román államot, hogy fizessen 15 ezer euró kárpótlást, és 10 ezer euró perköltséget a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegyének.
Komáromi Attila, a főegyházmegye jogásza az MTI-nek elmondta, az emberjogi bíróság azt kifogásolta, hogy az 1998-ban elindított visszaszolgáltatási folyamat félbeszakadt. A restitúciós sürgősségi kormányrendelet még csak a könyvtárnak otthont adó ingatlanról szólt, a 2002-ben elfogadott visszaszolgáltatási törvény immár az ingatlanokkal együtt államosított ingóságok visszaszolgáltatásáról is szól. A Batthyaneum esetében a könyvtárban őrzött kódexek, ősnyomtatványok jelentenek felbecsülhetetlen értéket. Potyó Ferenc, a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye érseki helynöke szerint többször is felajánlották, hogy szívesen megosztják a gyűjtemény felügyeletét az állammal.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ nevében üdvözli az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletét, mint fogalmazott, az RMDSZ számára „ez a döntés azt jelenti, hogy az elmúlt 22 évben végzett munkánk az ingatlan-visszaszolgáltatások terén nem volt hiábavaló. Az emberjogi bíróság döntése egyértelműen rámutat arra, hogy Romániában a restitúció ügyében világos és határozott jogszabályra van szükség, amely egyszer s mindenkorra rendezi az elkobzott magán- és egyházi ingatlanok sorsát. A Mikó-ügyben első fokon elítélt Markó Attila pedig ezáltal a döntés által újabb megerősítést kapott arról, hogy tisztességesen és becsületesen végezte a munkáját”.
A gyulafehérvári Batthyaneumot gróf Batthyány Ignác gyulafehérvári római katolikus püspök 1791-ben alapította, és csaknem húszezer rendkívül értékes könyvet gyűjtött össze. A könyvtárat végrendeletileg Erdélyre és a gyulafehérvári katolikus püspökségre hagyta, utóbbi kezelésében. A könyvtárat 1949-ben az egyháztól elkobozta az állam. 1998-ban a kormány rendelettel a könyvtárat és épületét visszaadta a közben érsekségi rangra emelt gyulafehérvári katolikus püspökségnek. Az akkori, Victor Ciorbea által vezetett parasztpárti kormányban Tokay György kisebbségügyi miniszter kezdeményezte a kormányrendeletet, amelyben összesen tizenhét ingatlan, ebből nyolc magyar érdekeltségű visszaszolgáltatását tüntették fel.
