A jüan januári 20. helyéről lépett elő augusztusban a 14. helyre. Július és augusztus között használata 15,6 százalékkal bővült, miközben más világvaluták nemzetközi forgalma átlagosan 0,9 százalékkal csökkent – mutatnak rá a SWIFT adatai.
Kína jelenlegi világgazdasági és világpolitikai súlyát ugyanakkor továbbra sem támasztja alá kellően valutájának térnyerése: a jüanban lebonyolított pénzügyi tranzakciók a világ összes ilyen tranzakciójának csupán 0,53 százalékát teszik ki.
A hivatalos kínai statisztikák szerint az ország tavaly a világ teljes GDP-jének 11 százalékát adta, miközben devizapiacának alig 1 százalékáért volt felelős. A jüanban bonyolított fizetéseknek jelentős növekedési tere van: Kína nemzetközi kereskedelmi ügyleteinek mindössze mintegy 10 százalékát számolja el saját fizetőeszközében, miközben ez az arány az Egyesült Államokban a 90 százalékot, Ja­pánban pedig a 70 százalékot is meghaladja. Az elmúlt hónapokban jelentős előrelépés történt a jüan nemzetközibbé tételére. Március elejétől – a korábbi korlátozó intézkedések eltörlése után – immár Kína egész területén előzetes engedély nélkül használható a jüan a határokon átívelő üzletek számlázása, illetve kiegyenlítése során.
Hongkong után London és Tajvan is jüanelszámolási és -kereskedelmi központtá lépett elő, június elsejétől pedig Kína és Japán – a dollár közvetítő szerepét kiiktatva – saját valutáik közvetlen átváltásáról egyezett meg. Kína más, elsősorban feltörekvő országokkal is keresi a jüanalapú kereskedelem lehetőségét, a lengyel zloty és a jüan közötti közvetlen átválthatóságról szóló tárgyalásokról is hírt adott a sajtó.