Tőkés László szerint a rendszerváltozás Közép-Kelet-Európában megakadt, ,,jó esetben félúton, de félő, hogy megrekedt". ,,Ezt Romániában úgy mondják, hogy ellopták a forradalmat, de ne áltassuk magunkat, ez nem román sajátosság" — fogalmazott a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke, aki a kommunizmus áldozatainak tiszteletére állított emlékmű avatásán vett részt Washingtonban, és aki A kommunizmusból Európába címmel tartott előadást a Kossuth Házban helyi magyaroknak.
,,Miközben örömmel éltük meg a kommunizmus bukását, nem tudjuk történelmünkben elhelyezni, feldolgozni" — mondta, megjegyezve, hogy tizennyolc évnek kellett eltelnie, amíg a szabadság hazájában fel lehetett állítani az emlékművet. Véleménye szerint a posztkommunista korszakra rányomja bélyegét a kommunizmus öröksége: a hallgatás falát a hazugság fala váltotta fel, a mentalitásbeli örökség mérgezi a jelent. Az erőszak és a hazugság volt a kommunizmus két fő tartópillére, és most ,,a társadalmi rangra emelt hazugság tovább dívik országainkban, a nép sokszor ugyanúgy lenyeli cinkosan, amivel megetetik". Tőkés László szerint meg kell találni annak a feltételeit, hogy végleg a történelembe lehessen helyezni a kommunizmust. Ilyen feltétel mindenekelőtt a kommunista közszereplők kiiktatása, ,,hacsak Pál apostolként nem tértek meg".
Sérti a diplomáciai szokásokat
A külügyminisztérium szerint a diplomáciában nem szokás olyan megjegyzéseket tenni, mint amilyet a magyar külügyi államtitkár nyilvánosságra hozott, aki az RMDSZ-politikusok, elsősorban Nagy Zsolt miniszter esetleges politikai indíttatású büntetőjogi vizsgálata miatt fejezte ki aggodalmát egy nappal korábban. A tárca közleményében leszögezi, a törvény előtt mindenki egyenlő, nemzetiségre való tekintet nélkül, mint minden demokratikus országban a bűnvádi eljárások, azok lezárásáig nem válhatnak közbeszéd tárgyává. A miniszterelnök a maga során kijelentette, nem érti, hogy miért nem hivatalosan értesítették a magyar illetékesek.
Téli olimpiát terveznek
A Szinaján tartózkodó miniszterelnök kijelentette, a kormány hosszú távú sport- és turisztikai fejlesztést fontolgat a vidék önkormányzatainak bevonásával a 2022-es téli olimpia megszervezése érdekében. Ha nincsenek hosszú távú terveink, akkor a települések csakis a saját forrásaik segítségével fejlődhetnek, s ez nem elégséges — mondta Tăriceanu, aki úgy látja, hogy a térség négy üdülőtelepének vezetői megfelelő módon gondolkodnak, és itt az ideje, hogy a turisztikai adottságokat nyugat-európai módon használják ki.
Növekvő autóimport
A év első öt hónapjában mintegy 50 százalékkal emelkedett a járműimport a tavalyi első öt hónaphoz képest. A legnagyobb importőr a Porsche Romania, a második a General Motors román leánycége, majd a Renault és a Romcar következik. A Porsche Romania az első öt hónapban 41 százalékkal növelte értékesítését a tavalyi megfelelő időszakhoz képest: 21 703 autót adott el, szemben a tavalyi első öt hónap 15 388 járművével. A román autógyártók szövetségének alelnöke szerint a nagy keresletnövekedésben elsődleges tényező a lakosság vásárlóerejének erősödése, ugyanakkor az elöregedett autók lecserélése iránti igény is növekszik.
Minden gazda kapjon kártérítést
A mezőgazdasági szakszervezetek úgy vélik, ,,méltánytalan az intézkedés", amely szerint csak azok a gazdák kapnak kártérítést az aszály következtében tönkrement termés miatt, akik biztosítást kötöttek a földjeikre, és azt kérik a kormánytól, azokat a gazdákat is támogassa, akik nem biztosították be földjeiket. A legnagyobb káruk azoknak származott, akik a megélhetésükért gazdálkodnak, és ha termésük tönkremegy, nem marad más bevételi forrásuk — nyilatkozta Ştefan Nicolae, az Agrostar szakszervezeti szövetség elnöke. A kormány június végéig kifizeti a kártérítéseket az aszálytól érintett mezőgazdasági területek után, de csak azoknak a gazdáknak juttat pénzt, akik biztosítást kötöttek a földjeikre, és bizonyítékot mutatnak fel költségeikről — nyilatkozta korábban Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök. Sorin Chelmu, a mezőgazdasági tárca főtitkára szerint a bebiztosított mezőgazdasági területek aránya csupán 6 százalékát jelenti az ország megművelhető területének, vagyis alig 500 000 hektárt.
