Új magyar–román határátkelők megnyitását szorgalmazza a magyar kormány annak érdekében, hogy az egymáshoz szorosan illeszkedő határ menti gazdasági régiók újra működőképesek legyenek. Ez Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Titus Corlăţean román külügyminiszter tegnapi budapesti megbeszélésén hangzott el.
Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke tájékoztatása szerint a román fél köszönetet mondott Magyarországnak a Románia schengeni csatlakozásához nyújtott folyamatos támogatásért. A tárgyalópartnerek kifejezték szándékukat, hogy a fontos európai kérdésekben – így a többéves pénzügyi keret, a kohéziós források, valamint a közös agrárpolitika ügyében – a két ország közös érdekeit szoros együttműködésben képviselik. Megállapították azt is, hogy Közép-Európa energiabiztonsága közös stratégiai érdeke a két államnak.
Titus Corlăţean román külügyminiszter budapesti tárgyalásai után a Mediafax hírügynökségnek beszámolt arról, hogy kérésére a magyar fél elfogadta Andrei Şaguna román ortodox püspök régóta tervezett gyulai szobrának felállítását. Şaguna püspököt a románok nemzeti hősként tisztelik 1848–49-ben játszott szerepéért, amikor az erdélyi románság szellemi vezéreként népét fegyveres ellenállásra mozgósította a magyar szabadságharccal szemben. „Şaguna püspök gyulai szobráról már évek óta tárgyalunk a magyar féllel. Örömmel tapasztaltam, hogy mind Orbán Viktor miniszterelnök, mind Martonyi (János) kollégám teljes nyitottságot tanúsítottak a kérdésben” – nyilatkozta Corlăţean. A román diplomácia vezetője üdvözölte Budapest hozzáállását. Kiemelte továbbá: egy Méhkeréken kialakítandó román kulturális központról is tárgyalt vendéglátóival, és üdvözölte azt, hogy Magyarország történelmi egyházként ismerte el a Román Ortodox Egyházat. A román külügyminiszter jelezte: továbbra is vannak megoldásra váró problémák a magyarországi románság anyanyelvű oktatásában, a parlamenti képviselet ügyében és a kisebbségi önkormányzatokban jelentkező úgynevezett „etnobiznisz” felszámolásában.
A romániai magyarság tekintetében Titus Corlaţean azt hangsúlyozta, fontos, hogy nézetkülönbségeiket közvetlenül és ne a sajtón keresztül üzenve hozzák egymás tudomására. „Nem titkoljuk, hogy vannak véleménykülönbségek: ezeknél fontos a közvetlen párbeszéd, és lehetőleg kerülnünk kell a sajtón keresztül való üzengetést, mert az többet árt, mint használ. Ilyen téma a kollektív jogok kérdése, amelyben bizonyos, hogy különbözik az álláspontunk. Románia alkotmánya és törvényei, de az európai szabványok is a mi olvasatunkban eléggé világosak, és az egyéni jogokra helyezik a hangsúlyt, amikor a nemzeti identitás védelméről van szó” – magyarázta Corlăţean.
