A magyar kormány a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF), illetve az Európai Uniónak küldött alternatív tárgyalási javaslatában egyebek mellett a gazdaságpolitika hatékonyságának növelését vállalta, és rögzített néhány pontot is, amelyben nem kíván meghátrálni – mondta Varga Mihály hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter az Országgyűlés gazdasági bizottságának tegnapi ülésén.
A nemzetközi hitelezőknek szeptember 19-én elküldött javaslatban szerepel a gazdaság fehérítése, a hatékonyabb adóbeszedés, az EU-s projektek finanszírozásának felülvizsgálata, a célzottabb szociális támogatási rendszer, a hatékonyabb áfaszabályozás és hatékonyabb bérszabályozás a közszférában, illetve a társadalombiztosítási befizetések hatékonyságának felülvizsgálata – ismertette. A miniszter leszögezte: a kormány rögzített néhány pontot, amelyben nem kíván hátrálni. Így nyugdíjcsökkentés, bércsökkentés, illetve, bizonyos, célzott szociális juttatások csökkentése nem jöhet szóba – fűzte hozzá. Ugyanakkor lehetséges, konkrét intézkedésnek nevezte a járulékplafon bevezetését. A bankszektorra vonatkozóan Varga Mihály kijelentette: csak olyan megállapodásra, tárgyalásokra törekszik a kormány, amelyek az eddig vitt gazdaságpolitikájához illeszkednek. Azt is elmondta, nehezen elképzelhető, hogy a kormány jelenlegi makrogazdasági előrejelzésével fogadják el a jövő évi költségvetést. Mint mondta, az IMF a kormány 1,6 százalékos prognózisánál valamivel gyengébb, egyszázalékos gazdasági növekedéssel számol jövőre. A tárgyalódelegáció vezetője leszögezte ugyanakkor, hogy a kormánynak tartania kell az idei, és a jövő évre vonatkozó, három százalék alatti GDP-arányos államháztartási hiánycélt. Elmondta: jelenleg 300–350 milliárd forintos eltérés van a nemzetközi hitelezőknek és a magyar kormánynak a jövő évi hiányra vonatkozó becslései között. Kijelentette: az Európai Unió éppen most ősszel vizsgálja felül a túlzottdeficit-eljárásokat. „Nyilvánvalóan nem lehet Magyarország célja, hogy uniós támogatásoktól essen el” – fogalmazott a miniszter. Arra a kérdésre, hogy a kormány mindenképp megvárja-e egy hitelmegállapodás megkötését a jövő évi költségvetés végszavazásával, Varga Mihály azt válaszolta: ha a megállapodás nem születik meg decemberre, akkor a kormánynak le kell zárnia a 2013-as költségvetést.
A miniszter a bizottság előtt emlékeztetett: a nemzetközi hitelezők júliusi látogatásukkor, illetve az azt követő levelekben több intézkedést javasoltak, többek között a pénzügyi tranzakciós illeték jegybanki hatályának törlését, az adóhatékonyság és az adómorál javítását, illetve az egykulcsos adórendszer felülvizsgálatát. Javasolták továbbá a közszféra méretének csökkentését, a célzottabb és hatékonyabb szociális juttatási rendszert, a bankadó eltörlését, a bankmentést szolgáló szabályozás pontosítását, a helyi önkormányzatok kiadásainak csökkentését, illetve az ottani bevételbeszedés erősítését, a jövedelmek korlátozásának lehetőségét és az önkormányzati tulajdonú közlekedési vállalatok állami támogatásának felülvizsgálatát.
Orbán: Saját erőből is lehet
Magyarország saját erőből meg tudja oldani a gondokat, így a gazdasági, pénzügyi bajokat is, az IMF-hitel nélkül is képes lesz az ország kivédeni a közeledő válsághullámot, csak több energiával és drágábban – erről Orbán Viktor magyar miniszterelnök beszélt a Szegedma.hu-nak adott interjújában. „Magyarország ma erősebb, mint volt, és nincs senkinek kiszolgáltatva. Minden gondot meg tudunk oldani egyedül, saját erőből, még a pénzügyi és gazdasági bajokat is. Az IMF-hitel nyilvánvalóan sokat segítene, mert súlyos válság gyötri Európát, és újabb válsághullám közeledik, ami negatív hatással lesz Magyarországra is. Könnyebb lenne kivédenünk, ha lenne mögöttünk egy biztonsági háló. Anélkül is sikerülni fog, csak több energiával, drágábban” – mondta. Szerinte világos jelei vannak annak, hogy válságkezelésben Magyarország teljesít, mint a legtöbb uniós tagállam. Miközben egész Európában nyugdíjcsökkentés van, és leépítik a családtámogatási rendszereket, addig Magyarországon sikerült a kormánynak megőriznie a nyugdíjak reálértékét, bevezették a gyermekek után járó adókedvezményt – mutatott rá a kormányfő. Az elmúlt két év eredményeiről szólva elmondta, miközben Európa csaknem minden országában csökken a munkába állók száma, Magyarországon az elmúlt két év alatt több mint százezerrel nőtt. Közölte azt is, hogy sikerült felgyorsítani az európai források kiáramlását a gazdaságba és az államadósságot a nemzeti össztermékhez mért több mint 80 százalékról 77 százalék alá csökkenteni.
