Ötszáznál többen állták körül tegnap délután a Székely Mikó Kollégium épületét, a színháztól a kapun túlig, a bejáratok előtt két sorban is fogták egymás kezét az iskola visszaállamosítása ellen tüntetők. Babakocsik, kisgyermekek, botra támaszkodó öregek, sok nő – akik, ugyebár, nemigen hallatják hangjukat a politikában –, férfiak egyedül vagy családosan, diákok, vállalkozók, de tanár, jogász, lelkész, orvos, könyvelő és autószerelő is kiment, beállt az ismerősök vagy ismeretlenek mellé, a többség munkaruhában vagy tréningben, ezzel is jelezve: igen, ez egy polgári elégedetlenségi mozgalom, hétköznap délután, fáradtan is ragaszkodunk az igazsághoz.
Ott voltak, persze, a helyi politikusok, önkormányzati képviselők is, de beszéd nem hangzott el, csak zsoltárt olvasott fel a tiltakozást kezdeményező Sánta Imre bikfalvi református lelkész, s utána együtt mondta mindenki a miatyánkot. Kicsit odébb az épület visszaszolgáltatásáért három évi börtönre ítélt Markó Attila államtitkár felelgetett a hozzá intézett kérdésekre: azzal kezdte, hogy ő maga is csak „egy tégla a falban”, az önvédelem, a jogainkért való kiállás minden szinten folytatódik, „megyünk előre”.
A mára kitűzött tárgyaláson halasztást kérnek a ploieşti-i táblabíróságtól, a továbbiakban azonban rengeteg dokumentummal készülnek megcáfolni az alapfokú ítélet hamis érveit, és megpróbálják összekapcsolni a Mikó ügyével a gyulafehérvári Batthyaneum ügyében született, jelzés értékű strasbourgi döntést (az Emberi Jogok Európai Bírósága 25 000 eurós kártérítésre kötelezte a román államot, mert még mindig késik a nagy értékű könyvtár és csillagvizsgáló visszaszolgáltatásával) – magyarázta Markó Attila. Biztos abban, hogy Strasbourgban kedvező döntés születne a Mikóra nézve is, de nem kellene odáig jutni, elvégre azért van hazai igazságszolgáltatás, hogy kiderüljön az igazság.
„Az igazságot akarjuk” – szögezte le Sánta Imre is, miután végigjárta az élő láncot, és elbeszélgetett a jelenlevőkkel. „Kinyilvánítottuk tiltakozásunkat és eltökéltségünket, hogy megvédjük a Mikót, és ezt fogjuk tenni, valahányszor csak szükség lesz rá. Nincsenek illúzióim arra nézve, hogy ez meghatná a bíróságot, sőt, azzal fognak vádolni, hogy megpróbáljuk befolyásolni az igazságszolgáltatást, de nem erről van szó, csak a figyelmet és a téma iránti érzékenységet akarjuk szinten tartani. Ne altassuk el lelkiismeretünket, még nem tettünk meg mindent, amit megtehetünk. És nem csak a Mikóról van szó: jó lenne, ha a magyarság visszatalálna az önvédelmi reflexeihez, hogy ne csak másoktól várjuk gondjaink megoldását, hiszen a jövő alakításában nekünk is felelősségünk van” – fejtette ki.
A tiltakozás egy órát tartott, és – a július-augusztusi mindennapos őrállás idején megszokott módon – zsoltárral, imával, illetve a magyar és a székely himnusz közös eléneklésével zárult. Búcsúzóul még elhangzott: mindig itt leszünk, amikor kell.
A magyar kormány is aggódik
A magyar kormány nevében szolidaritását fejezte ki tegnap a Székely Mikó Kollégium ügyében érintettekkel, valamint a református egyházzal Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes. Szerinte nemzetközi fórumoknak is fel kell figyelniük a történtekre, mert nagyon komoly aggodalomra ad okot nemzetközi jogi szempontból is az, ami a romániai egyházi ingatlanrendezés során történik, és baljós előjelnek tekinthető. A történtek teljes bizonytalanságot keltenek, és nyilvánvalóan megfélemlítési szándék is van mögöttük – mondotta, és hozzátette: alapvető emberi jogok sérülnek nemcsak a magyarság, hanem a vallásszabadság tekintetében is. Semjén mégis bízik abban, hogy ez a politikailag „heveny szituáció” valahogy nyugvópontra jut, és azokat, akik törvényesen vesznek részt az ingatlan-visszaszolgáltatásban, nem érheti atrocitás, az egyházak pedig végre visszakaphatják saját jogos tulajdonukat.
.jpg)
