Matematikailag lehetetlen, hogy két magyar párt is bejusson a parlamentbe, erre az alternatív küszöb sem nyújt esélyt – nyilatkozta Márton Árpád képviselő, aki az RMDSZ színeiben indul egy újabb parlamenti mandátumért.
Azt állítja, pontos számításokat végzett, a 2011-es népszámlálási adatokat vette alapul, no meg az idei voksolásra is érvényes, négy évvel ezelőtti szabályokat, és arra a következtetésre jutott, hogy biztosan megszerezhető mandátumra csak ott van lehetőség, ahol a magyarság aránya meghaladja az 50–52 százalékot. Ilyen helyzet Erdélyben tíz képviselői és öt szenátori körzetben van, Márton Árpád szerint biztos befutó helynek ennyi tekinthető. Három magyar többségű képviselői és két szenátori körzet van Kovászna megyében, négy képviselői és két szenátori Hargita megyében, 50 százalék fölötti arány Maros megyében csak egy képviselői és egy szenátori körzetben, s körülbelül fele-fele arány még egy Bihar és egy Szatmár megyei körzetben.
Márton Árpád elmondta: ez nem azt jelenti, hogy ennél több mandátum nem szerezhető meg, de minden más eset ingatag, s az elmúlt választások azt is megmutatták, hogy a versenyhelyzet nem mozgósít. Ugyanakkor várhatóan nagy arányban elmennek majd a román választók, s ez tovább csökkentheti a magyar esélyeket.
Márton Árpád szerint azok, akik 15 képviselői mandátumról beszélnek, többnyire az első helyekkel számoltak, ám az még nem jelent biztos bejutást, az igen bonyolult visszaosztási rendszer megtréfálhatja azokat, akik 40 százalék alatti szavazataránnyal váltak legjobbakká körzetükben, és bekerülhetnek olyanok, akik második, sőt, csak harmadik helyezést értek el. Ilyen körülmények között pedig nem lehet azzal számolni, hogy két magyar szervezet is eléri a hat képviselői és három szenátori hely megszerzésére kötelező alternatív küszöböt – hangsúlyozta Márton Árpád.
Kifejtette: ma a romániai magyarság aránya 6,6 százalék, és aki nem befutó szervezetre adja voksát, vagy távol marad, az „közvetve vagy közvetlenül szavazata 93 százalékát valamelyik román pártra adja, ez szintén matematikai tény”. A 6,66 százaléknyi magyarságnak arányosan 22 képviselői és 9 szenátori hely járna, ha 6,5 százalék voksol például az RMDSZ-re, akkor 21 magyar képviselő nyerhet mandátumot, ha 5,5 százalék, akkor 17, és akkor már a nemzeti kisebbségek frakciója is nagyobb lesz, mint a szövetségé, ennek pedig beláthatatlan következményei lehetnek – fejtegette a képviselő. „S minden be nem jutott magyar ember helyett román kerül be a parlamentbe” – mondotta. Meglátása szerint Háromszéken van esély a negyedik mandátum megszerzésére is, jó mozgósítással elérhető, hogy az egyébként román többségű Orbaiszéket és Bodza-vidéket magában foglaló körzetnek is legyen magyar képviselője. Ehhez azonban jelentős magyar részvétel szükséges.
Márton Árpád ugyanabban a körzetben pályázik képviselői mandátumra, ahol négy évvel ezelőtt is elnyerte a többségi támogatást. A sepsiszéki falvak tartoznak ide, Kököstől Uzont és Rétyet is beleértve egészen Sepsibükszádig (Barátos és Borosnyó már Orbaiszékhez tartozik, Maksa pedig Kézdiszékhez), Erdővidék, illetve Előpatak és Hidvég.
