Az őszi szakminiszteri rendelet értelmében a fagyasztott ondót az állattartók állami támogatás mellett kaphatják meg (információink szerint még két évig), amely 6―7 lej dózisonként. Mivel az egyesület a tagdíjak be nem fizetése miatt anyagi gondokkal küzd, a szolgáltatás átvételéhez szükséges szakember alkalmazásában segítséget kapott a Covalact tejfeldolgozótól, mely alkalmazza őt. Az engedély beszerzéséhez szükséges a mesterséges beondozókkal való együttműködési szerződés mihamarabbi megkötése, ezért a megyei egyesület felkéri a mesterséges megtermékenyítőket, hogy sürgősen jelentkezzenek a nemesítési hivatalnál a szerződés aláírása érdekében.

(Incze Péter, egyesületi elnök)

Osztrák gazdák magyarországi földeken

A schengeni határok áthelyezése valószínűleg nem növeli meg a nyugati gazdák érdeklődését a magyar földek iránt, aki akart, az ugyanis már rég Magyarországon gazdálkodik, sőt, elbirtoklással 2―3 év múlva jelentős földterületek tulajdonosává is válhat. Az ország nyugati részében már mintegy 60 000 hektárt használnak az osztrák gazdák, általában társasági formában. Ráadásul többségük teljes eszközállományával a térségbe települt. A szakemberek újabb külföldi rohamot 2011-től várnak, akkor jár le ugyanis az uniós csatlakozáskor kiharcolt földvásárlási moratórium, akad azonban, aki szerint már egy-két éven belül elindulhat a felvásárlás. Az országos statisztikák ugyanis arról tanúskodnak, hogy a kiadott, tehát nem a tulajdonos által művelt földeket ― mintegy egymillió hektárt ― főleg haszonélvezeti jog keretében használják, vagy szívességi használatban vannak, azaz nem fizetnek értük semmilyen díjat. Márpedig a jogszabályok szerint elbirtoklással külföldi is szerezhet tulajdont ― ehhez csak az kell, hogy az adott területet 15 éven át háborítatlanul használja ―, és könnyen lehet, hogy a szívességi használatok döntő része mögött ilyen hallgatólagos megállapodás húzódik meg. Így azok a külföldi gazdák, akik az 1990-es évek közepén kötöttek ilyen egyezséget, 2―3 év múlva jelentős földterületek tulajdonosaivá válhatnak.

Készül a bioüzemanyag-direktíva

A bio-üzemanyagoknak legalább tízszázalékos részarányt kell elérniük a teljes közlekedési üzemanyag-felhasználáson belül 2020-ra — egyebek mellett ezt tartalmazza az az európai bizottsági irányelvtervezet, amelyet a Föld Barátai nevű környezetvédelmi szervezet szivárogtatott ki. A bizottság a tervek szerint 2008 elején teszi közzé a megújuló energiaforrások felhasználásáról szóló direktíva tervezetét. A javaslat azt is tartalmazni fogja, hogy az EU-nak miként kell elérnie ,,fenntartható módon" a fenti tízszázalékos minimális arányt. A körvonalazódó elképzelések szerint a különféle bio-üzemanyagok szén-dioxid-kibocsátását az általuk helyettesített fosszilis üzemanyagokéval vetik majd egybe, és az EU csak azoknak a bio-üzemanyagoknak a termesztését támogatja majd, amelyek egy bizonyos aránynál nagyobb emissziócsökkentést tudnak elérni. Arról még nincs döntés, hogy ez a szám pontosan mekkora is lesz.

Kevesebb szőlőültetvényt vágnának ki

Az Európai Unió mezőgazdasági biztosa kész beleegyezni abba, hogy a javasolt 200 000 hektár helyett 175 000 hektár szőlőültetvényt érintsen az önkéntes kivágási rendszer, ami a borpiaci reform egyik pillérének számít. A borpiaci reformról való megállapodás érdekében Mariann Fischer Boel uniós agrárbiztos már másodszor tesz engedményt, hiszen legelső elképzelései még 400 000 hektár kivágására vonatkoztak, aminek célja a borfelesleg visszaszorítása. A brüsszeli Europolitics szerint a hároméves kivágási programra 2009-ben 460 millió euró, 2010-ben 334 millió euró, 2011-ben pedig 276 millió euró áll majd rendelkezésre az EU költségvetéséből, de a tagállamok saját forrásból megfejelhetnék a támogatást. A bizottság átmenetileg nagyvonalú támogatásokkal ösztönözné a kevésbé versenyképes termelőket arra, hogy felhagyjanak a bortermeléssel, és kivágassák a szőlőiket.