Az idei Egri Szüreti Napoknak különös aktualitást adott, hogy éppen száz éve, 1912-ben írta le először az Egri Bikavér készítési eljárását Grőber Jenő helyi borász.
A legenda szerint ugyan a bikavér elnevezés az 1552-es sikeres egri várvédelemhez kötődik, mert a támadó törökök azt gondolták, hogy az egri vitézek bátorságát a bika vérének fogyasztása acélozza meg, ám az igazság más. A középkorban ugyanis csak fehérbort termeltek Egerben, a vörös fajtákat pedig később a rácok honosították meg a városban, vagyis a várvédő vitézek nem ihattak mélybordó vörösbort. Sőt, a vörösbor később is inkább piros vagy világosbordó volt, és csak a modern borászati eljárások nyomán alakultak ki a ma ismert árnyalatok. Nem utolsósorban Grőber Jenőnek (1869–1941) köszönhetően, aki úttörő eljárásokat honosított meg a borvidéken. A nevéhez fűződik a fajborok elkülönített érlelése, az, hogy a különböző szőlőfajták szüretelése más-más időpontban történik, valamint ő tette jellemzővé a fahordós érlelést is. Addig ugyanis többségében olcsóbb kádakban és üvegballonokban tárolták a bort. A Bikavér-készítéskor meghatározta az analitikai paramétereket, a borászati technológiát és a borkészítéshez felhasználható szőlőfajtákat. Általánossá tette az üvegpalack és a parafa dugó használatát is. Útmutatása szerint a Bikavér készítéséhez használható borokat csak külön szabad tárolni, és csupán legkevesebb egyesztendős elkülönített érlelést követően történhet meg a házasításuk, vagyis a Bikavér létrehozása. Mindennek pedig egyenes következménye volt a Bikavér készítésének modern módját meghatározó Bikavér-kódex 1997-es elfogadása – magyarázta Tarsoly József egri hegybíró. Egerben most bevezették a sorszámozott borvidéki ellenőrző jegyet, vagyis minden egyes palack bort nyomon tudnak követni.
Az idei szüreti napok hagyományos felvonulásán is részt vettek a város és a hegyközség elöljárói, a helyi hagyományőrző együttesek, csőszök, vödrös asszonyok, puttonyos férfiak, az Egri Borbarát Hölgyek, az Európai Borlovagrend Bikavér Legátusa és az Egri Fertálymesteri Testület, de ott voltak az Egri csillagok legendás alakjait, a Dobó Istvánt, Bornemissza Gergelyt, Vicuskát, Sárközit és Jumurdzsákot megformáló szereplők is. A díszes menet a bazilikától a borospincéiről híres Szépasszony-völgybe vonult. (MTI)
.jpg)
