A LAM-modell

2012. október 11., csütörtök, Faluvilág

Mára a LAM Alapítvány immár történelmi jelentőségűnek ne­vezhető regionális modernizációs kísérletet kezdeményezett a Szé­kelyföldön. Az ezredfordulón olyan gazdaság- és társadalomfejlesztési mozgalmat indí­tott útjára, mely előbb szűkebb, majd egyre táguló körökben gyűrűzött tovább. Az ezredvégi újrakezdés rendjén, a második székelyföldi polgá­rosodás kovászaként alaposan kivette részét a vidékfejlesztésből, s mára Marosvásárhelyig terjedő hálózattal segít az övezeti felzárkóztatásban.

A modell meghatározásán alig­hanem még sokan fogják törni a fejü­ket, az alapítvány ugyanis ala­posan feladta a leckét a Székely­föld ama részének is, mely más utakra tért a sorsfordító 1989-es decemberi na­pokat követően. Vi­szonylag szerény anyagi eszközeit olyan szociális korrektség vonalán haladva tudta gyümölcsöztetni a posztszocialista lehetőségek között, mely mintegy felerősítette ama mozgásszabadság morális üzenetét, mely mozgásszabadsággal 1989 után oly sokan nem tudtak mit kezdeni, illetve amelyet oly sokan eltékozoltak. Mondjuk ezt ama két évtized egyik tanulságaként – huszonkét év telt el a rendszerváltás és húsz a LAM hivatalos meglapítása óta –, mely az önzés hihetetlen elharapózását, a társadalmi közérdek még hihetetle­nebb semmibevételének rengeteg példáját nyújtotta, melyben a meg­gazdagodás vágya sok egyént az elvadulásig egoistává és szűklátókö­rűvé tett. A minden erkölcsi elven átgázolók ellenében a LAM a népi kollektív érdek felkarolásával hívta fel magára a figyelmet, úgy tudott a gazdasági reform élvonalában haladni, hogy közben a tőkével való bán­ni tudásra is megtanította a hozzá fordulókat, a szabadpiaci viszonyok közti eligazodásra oktatott szakmai ismeretek átadása mellett, és si­keres üzletemberek, vállalkozók első lépéseinek megtételében nyújtott számottevő, nemegyszer létfontosságú támogatást.
Nem véletlen, hogy a védnökséget fölötte a kezdeményező lelkésznek köszönhetően a re­for­má­tus egyház és svájci társa vállalta el, miként az sem, hogy az általa ajánlott nyugati minták forrásvidéke szintén az Alpesek tájékán keresen­dő. Nem utolsósorban ezeknek tulajdoníthatóan a LAM-hitellel indulók privilégiuma lett, hogy nyugodt lelkiismerettel nézhetnek az utókor sze­mébe. Ők a Rockefeller et Co.-tól elütően nyil­vánosság előtt is bármikor beszámolhatnak első milliójuk megszerzésének körülményeiről.
A LAM-modell ennek folytán egyedülálló a maga nemében. S mivel feladatát nem tekinti befejezettnek, meglapítói most a további kibontakozás mellett is hitet tettek.
 

Hozzászólások
Támogassa a Háromszéket! Önnek is fontos, hogy megbízható, hiteles forrásból tájékozódjék? Szeret elemzéseket, véleményanyagokat olvasni? Jobban meg akarja ismerni Székelyföld múltját, természeti, kulturális értékeit? Szívesen olvas a háromszéki művelődési életről, új könyvekről, színházi előadásokról? Szereti az alkotó emberekkel, vállalkozókkal, pedagógusokkal, sportolókkal készült interjúkat? A Háromszék napilapnál azért dolgozunk, hogy tartalmas olvasmányokat kínáljunk Önnek.
Ha Önnek is fontos a Háromszék, kérjük, adományával támogassa lapunk internetes kiadását.
Szavazás
Ön szerint bejut-e a felsőházi rájátszásba a Sepsi OSK?







eredmények
szavazatok száma 23
szavazógép
2012-10-11: Faluvilág - Kisgyörgy Zoltán:

Ösvény a biofalu felé

Csak ösvény, mert útnak még nem nevezhető az, amelyen elindulni látszanak falvaink. Szédületes gyorsasággal változó világunkban, amikor a piacon keresgélő vásárló is a bioterméket fürkészi, kétségbevonhatatlan egy biofalu létjogosultsága, különösen ott, ahol erre majdnem minden adott. Ne lepődjék hát meg senki, ha azt mondjuk: a hegyek között rejtőzködő Zalánpatak egyike azon településeknek, amelyek a térség biofalujává változhatnának.
2012-10-11: Kultúra - Albert Levente:

Dél-Koreában furulyázva

Hogyan került a Geumgang folyó partjára Péter Alpár sepsiszentgyörgyi képzőművész installációja?Az augusztus-szeptember folyamán rendezett Természet, hang és az ember című dél-koreai Geumgangi Természet­művészeti Biennáléról kérdeztük a mű alkotóját, ahol Pokorny Attila marosvásárhelyi és Kótér Vilmos csíkszeredai képzőművészekkel együtt képviselte Kelet-Európát.