Patyolatfehér köpenybe öltözött asszonyok, barátságos férfi fogad a bodoki ErPék vállalat műhelyében. A tágas helyiség közepén álló asztal mellett gyúrják-formálják a tésztát, Barta Dalma, a vállalat vezetője pedig büszkén mutatja az immár kész termékeket.
Azaz csak félkészek, hiszen a pékségben nem sütik meg, hanem kiformázva, de nyersen, fagyasztva szállítják a megrendelőhöz. Igazi különlegesség tehát, amely mindig friss, hiszen helyben kell megsütni, kiolvasztás és kelesztés után. Kiflik, sütemények különféle töltettel, sörkorcsolya, pizzák — a hatalmas hűtőszekrények megannyi finomságot rejtenek magukban. Közben a munkások tepertős pogácsa készítésén fáradoznak. Igazi tepertős pogácsa — hangzik a válasz a kételkedő megjegyzésre, és néhány perc múlva bebizonyosodik, hogy valóban kár volt elhamarkodottan ítélkezni az ügyben.
,,Egy magyarországi ismerősünk adta az ötletet a vállalkozáshoz. 2000-ben kezdtük el gyártani a süteményeket. A receptek, sőt, a gépek is onnan származnak" — meséli a kezdeteket Barta Dalma. Az elején úgy tűnt, különösebb nehézség nélkül működnek. A nyers, fagyasztott péktermékeket a MOL-benzinkutakhoz szállították országszerte. Négy személy dolgozott a termelésben, egy sofőr pedig járta az országot. Most négy alkalmazottja van a cégnek. A lényeg az volt, hogy egyforma legyen a tészta, a termékeknek ugyanis valamennyi kútnál egységeseknek kellett lenniük. ,,Mindenesetre olyan visszajelzés nem érkezett hozzánk, hogy bárki is elégedetlen lenne" — mondja a vállalkozó. Majd hozzáteszi: éppen ezért a kezdetektől különös figyelmet fordítanak a minőségre. Ma már csak akkor képes működni egy vállalkozás, ha minőségi termékeket állít elő — hangzik a magyarázat.
A benzinkutakkal való partnerségi viszony miatt a vállalat vezetői nem is próbálkoztak különösképpen azzal, hogy máshol is forgalmazzák termékeiket. ,,Nem mindenkinek van erre kapacitása, türelme, hiszen ez pluszmunkát jelent a benzinkutasoknak is. A tésztát át kell venni, hűtőbe tenni, majd az árusítás előtt két órával kiolvasztani, megkeleszteni, kemencékbe kell rakni. Szóval, munka van vele" — fejti ki a cégvezető. Ennek ellenére Sepsiszentgyörgyön van néhány üzlet, ahol lehet kapni a termékeket, és van olyan iskolabüfé is, ahova az általuk készített pizza jut el.
A vállalkozás működése azonban nem lehet állandóan zavartalan. Gondot okozott például, hogy miután a benzinkutakat kiadták a kútfőnököknek, sok rendeléstől elestek. ,,Egy adott ponton bizony felére csökkent a termelésünk" — mondja Barta Dalma. Mosolyogva néz fel azonban a számlák közül: az utóbbi hónapokban megfordult a helyzet, egyre több a rendelés. ,,A számlákat nézve érzem, hogy ismét fellendülőben vagyunk" — magyarázza. És hogy ez minek köszönhető? Talán az egyenletes, megbízható, minőségi termékeknek. ,,Mindig odafigyeltünk a megrendelőinkre. Szó nélkül új szállítmányt küldtünk, ha például elromlott a hűtőjük, ami árthatott volna a termékeknek." Halkan mondja, már az is nagy eredmény, hogy fennmaradt a vállalkozás, működik, munkát ad négy embernek. Kisvállalkozásnak már ez is komoly megpróbáltatás. És ez a legnehezebb is, átvészelni a kritikus pontokat, amikor rosszak a mutatók, amikor fennáll a veszély, hogy — hacsak nem változik valami — be kell zárni a céget — magyarázza. Ami az álmokat illeti, továbbra is a fennmaradás a legfőbb cél. A nehézségekről egyébként szűkszavúan nyilatkozik. A bürokráciát, a különféle adókat, a higiéniai normákat említi.