Sepsiszentgyörgyre érkezett az Üzenet a múltból – Székelyföldi pecsétek és címerek című vándorkiállítás, amelynek megnyitójára holnap kerül sor a Székely Nemzeti Múzeumban. A tárlat legértékesebb darabja a székely nemzet pecsétnyomója, mely főhelyen, külön tárlóban tekinthető meg.
Az ezüst bélyegző 1661-ben készült, s az 1659-es szászsebesi országgyűlésen törvénybe foglalt székely jelképet, a nap és hold párosát tartalmazza. 133 év után a székely ereklye csak időlegesen került haza, Székelyföldre a kiállítás kurátora, Zepeczaner Jenő, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum nyugalmazott igazgatója fáradozásának köszönhetően tavaly pünkösd előtt. Daniel Gábor, Udvarhely vármegye főispánja a bélyegzőt 1878-ban helyezte el megőrzés végett az Erdélyi Múzeum-Egyesületnél, ahonnan a román államosítás során került a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Történelmi Múzeumhoz, és jelenleg is az a gazdája.
A kiállítás törzsanyagát székelyföldi pecsétnyomók képezik. Ezek java része a Székely Nemzeti Múzeumé, s híven tükrözik: a székeknek, városoknak s még némely községeknek is volt saját jelképük. Céhzászlók, behívótáblák, címeres ládák tarkítják a tárlatot, sőt, a budai Mátyás-templomból magyar Máltai-lovagok címereit is kiállították. Látható az első magyar címertani könyv, Pápai Páriz Ferenc Ars heraldica című, 1695-ben kiadott munkája is.
A tárlat Székelyudvarhely és Gyergyószentmiklós után érkezett Háromszék fővárosába.