Szlovákia nem sértette meg az uniós jogot, amikor 2009. augusztus 21-én megakadályozta Sólyom László akkori magyar köztársasági elnök szlovákiai látogatását – áll az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságának tegnap kihirdetett ítéletében. Az indoklás szerint az a körülmény, hogy valamely uniós polgár államfői hivatalt tölt be, igazolhatja a szabad mozgáshoz való jog gyakorlásának a nemzetközi jogon alapuló korlátozását. A bíróság ezért a Magyarország által Szlovákia ellen benyújtott keresetet teljes egészében elutasította.
Említett napon Sólyom László egy szlovákiai székhelyű társadalmi szervezet meghívására Révkomáromba szándékozott utazni, hogy részt vegyen Szent István szobrának avatási ünnepségén. Az augusztus 20-i magyar állami ünnepet követő nap a bíróság megállapítása szerint „Szlovákiában érzékenynek ítélt dátum, mivel 1968. augusztus 21-én öt, a Varsói Szerződésben részes állam fegyveres erői – köztük magyar csapatok is – megszállták a Csehszlovák Szocialista Köztársaságot”.
Miután a két tagállam nagykövetségei között több diplomáciai jegyzékváltás történt a magyar köztársasági elnök tervezett látogatásával kapcsolatban, a szlovák külügyminisztérium végül augusztus 21-én szóbeli jegyzéket közölt Magyarország szlovákiai nagykövetével, amelyben megtiltotta a magyar államfőnek, hogy szlovák területre lépjen.
Magyarország álláspontja szerint a belépést nem lehetett volna megtagadni, ezért azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy Szlovákia ellen nyújtson be kötelezettségszegés megállapítása iránti keresetet az európai bírósághoz. Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény azonban úgy ítélte meg, hogy az uniós jog nem alkalmazandó valamely tagállam államfőjének más tagállamban tett látogatásaira. Magyarország ezért saját maga indított keresetet Szlovákia ellen.
Az Európai Unió Bírósága ítéletében kimondta: Sólyom Lászlónak egyfelől magyar állampolgárként joga van ahhoz, hogy szabadon mozoghasson és tartózkodhasson a tagállamok területén, másfelől azonban az uniós jogot a nemzetközi jog releváns szabályaira tekintettel kell értelmezni. A bíróság megállapította, hogy a nemzetközi jog szabályai értelmében az államfő a nemzetközi kapcsolatokban olyan különleges jogállással rendelkezik, amely a többi között kiváltságokkal és mentességekkel jár. Az államfő külföldi tartózkodására nézve a diplomáciai kapcsolatok joga irányadó. Az ilyen személy valamely más tagállam területére történő belépésére nem ugyanazok a feltételek vonatkoznak, mint amelyek a többi polgár belépésére irányadók – szögezte le a luxembourgi testület.
„Üdvözöljük a bíróság döntését, amely megerősíti, hogy érzékeny nemzetközi kérdésekben, az érzékeny nemzetközi kapcsolatok terén mindig úgy viselkedünk, hogy tiszteletben tartsuk Szlovákia nemzetközi kötelezettségeit, mint ahogy a nemzetközi normákat is” – jelentette ki Robert Fico. A szlovák kormányfő szerint a kihirdetett ítélettel az Európai Unió bírósága végérvényesen megállapította, hogy Szlovákia semmilyen jogsértést nem követett el, nem sértette meg sem az európai közösség jogszabályait, sem pedig más olyan nemzetközi szabályokat nem hágott át, amelyek az államfőkkel való kapcsolattartásra vonatkoznának. Hozzátette: igaz ugyan, hogy az EU-tagországok polgárainak jogukban áll egy másik tagország területén tartózkodni, de ez a széles megfogalmazást használó jogszabály nem vonatkozik az államfőkre, mivel őket bizonyos mértékig korlátozzák a diplomácia szabályai és szokásai.
Bárdos Gyula, a Magyar Közösség Pártja (MKP) országos tanácsának elnöke szerint pártja nagyon sajnálatosnak tartja a luxembourgi bíróság döntését. Nyilatkozatában rámutatott: bár úgy vélik, hogy a bíróságnak a döntésre vonatkozó indoklása nagyon gyenge lábakon áll, tudomásul veszik az ítéletet, de nem tartják megfelelőnek.
Solymos László, a Most–Híd szlovák–magyar párt alelnöke a luxembourgi ítéletet mint szakmai és jogi döntést nem kívánta értékelni, ugyanakkor rámutatott: szerencsétlennek tartják az akkori szlovák kormány hozzáállását Sólyom László – végül meghiúsult – szlovákiai látogatásához. Mellékes, hogy jogilag most melyik fél kapott igazat, a fontosabb az akkori történések lecsapódása a két ország kapcsolatában, ami határozottan nem volt jó – állapította meg a politikus.
Öllös László politológus kijelentette: sokak nézete szerint ez az ítélet volt várható, ugyanakkor úgy véli, hogy a döntésnek nem lesz érdemi befolyása a szlovák–magyar viszony aktuális alakulására. Öllös szerint Sólyom László beutazásának megakadályozása kapcsán látni kell, hogy az akkori szlovák kormány ezzel a lépéssel sikeresen elérte, hogy a szlovák közvélemény ne az akkori magyar államfő beszédének tartalmával, hanem ideutazásának körülményeivel foglalkozzék. El akarták kerülni, hogy a szlovák közvéleményhez eljusson Sólyom László beszédének mondanivalója, amely Szent István azon üzenetére épült, hogy az egynyelvű ország gyenge és esendő – jegyezte meg a politológus.
A magyar kormány bízik abban, hogy sem Magyarország és Szlovákia viszonylatában, sem más tagországban nem történik a jövőben olyan eset, amely Sólyom László akkori köztársasági elnökkel történt 2009 augusztusában – közölte a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. A tárca emlékeztetett: 2010 márciusában azért fordultak az Európai Bírósághoz, mert elfogadhatatlannak ítélték, hogy egy uniós tagállam egy másik tagállam államfőjével szemben az uniós jogra hivatkozással úgy lépjen fel, ahogy azt Szlovákia tette Sólyom László köztársasági elnök esetében. Közölték továbbá: a per egyedülálló abból a szempontból, hogy az államfők státusának nemzetközi jogi és uniós jogi megítélését, illetve az uniós jog hasonló esetekre történő alkalmazhatóságának kérdését vetette fel.
