Nem nemesfémekkel – azok egyébként is ritkák a Hargitán, még inkább a kárpáti homokkövek övezetében –, inkább csak borvízforrásokkal és értékesíthető nyersanyagokkal gazdálkodhat egy birtokosság. A borvízforráson népi fürdő romladozik például Uzonkában, kincs, de nem lesz egyszerű kezelni jövőbeni sorsát. Legtöbb ásványvízforrásunk – köztük az összetételük alapján gyógyvíznek számítóak is – közbirtokossági területen tör felszínre.
Van elég gond az erdővel, s kevés a birtokosság, mely tudná tervezni egy-egy ilyen kincs hasznosítását. Találni erdőinkben jócskán hasznosításra alkalmas más ásványi kincset: könnyen alakítható andezitféleségek, vulkanikus tufák, vulkáni hamu, égetésre való mészkő, csiszolásra váró féldrágakő, hangosan feltörő gyógygáz, barlangok-kőfülkék, turisztikai szempontból értékesíthető természeti-történelmi és helytörténeti emlékek (sziklaformációk, emlékhelyek).
Mentik a menthetőt
De maradjunk a borvizeknél, amelyeknek nagybani értékesítése juttatja eszünkbe, hogy ezek jelenleg állami monopóliumnak számítanak, s ha ipari mennyiségben értékesítik, akkor az Országos Ásványvíztársaságnak fizetni kell érte.
Erdővidék és Oltfej öt közbirtokossága még messze áll ettől, de már tárgyaltak arról, hogy miként fogják megújíttatni vagy újjáépíttetni az uzonkai borvizes meleg fürdőt, mely közös és osztathatatlan tulajdonuk, s amiért az építtető ősökre való tekintettel erkölcsi felelősséggel tartoznak. Ezért hívta tanácskozásra a közbirtokosságok képviseletét Simon András polgármester a nagybaconi önkormányzat székházába, ahol azonban nem született még végleges döntés. Nemcsak erről, hanem a nagybaconi összevont erdő-közbirtokosság terveiről is kérdeztük Bocskor László ügyvezető elnököt.
Elmondta, két éve visszakapták Uzonka központjában az 56 áras területen romladozó meleg fürdőt, mely addig a helyi önkormányzat hatáskörébe tartozott. A most készülő telekkönyv alapján minden közbirtokosságnak egyhatod része van a fürdőben. Kivétel természetesen Barót, mely annak idején megvásárolta a málnásiak részét, így két egyhatod résszel rendelkezik.
Hogy miképpen újítsák meg Uzonka fürdőjét, arról csak elvi egyetértés született. A vélemények különböztek: némelyek, mert az anyagiakkal takarékosan kell bánni, a fürdőépület feljavítása mellett kardoskodtak, mások – köztük a nagybaconiak is – kifejtették, hogy alaposan megviselt az az épület, újat kell helyette terveztetni-építtetni, ami természetesen majd többe kerül, hiszen a fürdő működtetésének hivatalos engedélyeztetése is pénzt fog követelni. Abban maradtak, egy-egy költségvetést készítenek mind a két változat kivitelezésére. Inkább később készüljön el az újjászületett uzonkai fürdő, de legyen korszerű, mert úgysem annak bevételeiből fog meggazdagodni a tulajdonos közbirtokossági közösség. Mivel közösségi célokat követnek, természetes, hogy pályázati lehetőségeket is figyelembe vesznek.
Tájépítés kalákával
A nagybaconi birtokosság saját területének rendezésére-szépítésére is gondolt. Tavaly a helybeli tűzoltókkal és az Off Road terepmotorosklub fiataljaival közösen a Súgó-borvíz felé építettek csorgóházat, most meg Uzonlokán, a 131-es műút mellett, a 4. és az 5. számú híd között kaptuk lencsevégre azt a pihenőt vagy filagóriát, melyet a nyáron közmunkával építettek.
Kitakarították és rendezték a Kígyós-patakban lévő Rezesi borvíz környékét, és föléje is hatszemélyes beülőt építettek. Jó helye ez a kulturált kirándulásoknak, egyfajta avatót is tartottak azokkal, akik ott segítettek. Már eldöntötték, hogy jövőben a Mihály Andrásné-féle borvízforrás környékét teszik rendbe. Reméljük, hogy meg is fogják kímélni a turisták és a környékbeliek.
Rászolgálnak a bizalomra
Van a közbirtokosságnak ezeknél újabb, nagyobb gondja is, hiszen épül új székháza, pirosban áll már a település főútja mellett.
Érdeklődtünk az 503 tagú közbirtokosság vagyona felől is. Látogatásunk idején a Péterpataki legelőn teljében folyt a takarítás, ugyanis a földalapú támogatás ellenében ezeket fel kell javíttatni. A 2000 hektárnyi összterületből 800 hektár legelő és 78 hektár erdős legelő. A község lakói zömében állattartásból élnek, 1300 szarvasmarha és 700 juh legel ezeken a területeken. Sajnos, nem volt elég a legelő, a nagybaconi gazdáknak a szomszédos települést is igénybe kellett venniük.
A baconiaknak csak fiatal erdő jutott a rendszerváltás után, csak gyérítésből tudnak tűzifát és pénzt juttatni a tagságnak. A legszebb erdőjük a Csinód magasa nevű helyen maradt meg.
Próbál saját lábán megállni a birtokosság: van egy száz lóerős traktoruk, legelőpucoló gépük, ekéjük, lovuk és apaállatok: bikák és berbécsek. A birtokosság vezetősége lokálpatriótaként gondolkodik: ha az árát megadják az eladó faanyagnak, akkor az maradjon helyben! – mondták. Mivel fát értékesítő vállalkozók is tagjai a birtokosságnak, legtöbbször azok szokták felvásárolni.
A baconi közbirtokosságról még annyit kell tudnunk, hogy három régi, kisebb helyi birtokosság összevonásából alakult abból a meggondolásból, hogy minél kevesebbet kelljen költeni a működtetésre. A vezetőség nagy gonddal kezeli a közös vagyont, melyet a tagok felmenői-ősei nem a szép szemükért kaptak. Miként azt Bocskor László elmondta, utóbb többször ellenőrizték őket, hibát-hiányt nem észleltek. A vezetőség rászolgál a bizalomra.
