Amellett, hogy ideológiájuk elvetendő, ezek az akciók gyakorlatilag is mérhetetlenül károsak, olyan légkört teremtenek, amely csakis nehezíti a cigányság társadalmi beilleszkedésének előrehaladását ― fogalmazott Sólyom László.

Kállai Ernő az MTI-nek vasárnap azt mondta, levélben valamennyi közjogi méltóságot megkereste azzal, hogy fejtse ki álláspontját a Magyar Gárdával kapcsolatban. Az államfő válaszlevelében kiemelte: ,,ombudsmantársaival együtt hozott állásfoglalásuk olyan időben született, amikor a magyarországi radikális jobb látványos és botrányos megmozdulásokkal jelent meg a közéletben". Hozzátette: a radikális jobboldal az antiszemitizmus mellett Magyarországon sajátos vonásként cigányellenes is. A köztársasági elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a december 9-i tatárszentgyörgyi felvonuláson a Jobbik egyik szónoka negatív tulajdonságokat etnikai, faji vagy biológiai meghatározottsággal kötött össze. ,,Az ilyen gondolatokat, amelyek a náci ideológiának is részei voltak, a leghatározottabban visszautasítom" ― írta.

A Magyar Gárda kétszázhatvan és a nyírségi szerveződésű Nemzeti Őrsereg ötven tagja vasárnap délután felvonulást tartott a Pest megyei Tatárszentgyörgyön. A szervezet vezetői több sajtónyilatkozatban jelezték, hogy a demonstrációval a ,,cigány bűnözésre" akarják felhívni a figyelmet. A vidék közbiztonságáért címmel meghirdetett demonstráción elmondott beszédében Bíber József, a Jobbik alelnöke kijelentette: szervezetük a halálbüntetés visszaállítását szorgalmazza, és új cigányprogramot hirdetnek. A Jobbik szerint el kell törölni a romákkal szemben alkalmazott pozitív diszkriminációt, a segélyeket csak közmunkavégzéshez kötve lehetne folyósítani, és a párt fellép minden olyan kormányzati intézkedés ellen, ami a cigányság erőszakos integrációjára vonatkozik, mert véleményük szerint a cigányság problémáját csak szegregációval lehet megoldani.