A romániai magyarságnak az az érdeke, hogy egyetlen, egységes politikai erő lássa el politikai képviseletét, és a közösség ne legyen megosztott a decemberi parlamenti választásokon – hangsúlyozta Wilfried Martens, az Európai Néppárt (ENP) újraválasztott elnöke Bukarestben a Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel közösen tartott sajtóértekezletén.
Az ENP kétnapos kongresszusa – melyen az Európai Unió tizenhat néppárti állam- és kormányfője vett részt – tegnap zárult, a tisztújítás mellett a 73 európai kereszténydemokrata, konzervatív és néppártot tömörítő ernyőszervezet húsz év után új alapprogramot fogadott el, mely azokat a lépéseket tartalmazza, amelyek révén az európai gazdasági közösség valódi politikai unióvá válhat. Újdonság az ENP politikájában az őshonos kisebbségek identitásának védelme, ezáltal a néppárt célul tűzte ki, hogy olyan keretszabályozást dolgoz ki az unió szintjén, amely majd kötelezővé válik az EU tagállamai számára. Az ENP kongresszusa megnyitotta azt az utat, amely az uniós kisebbségvédelem jogi kereteinek megteremtése felé vezet – értékelte Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
A megosztottság ellen
Wilfried Martens rámutatott, hogy a jobbközép pártcsalád romániai tagjai (a Demokrata Liberális Párt és az RMDSZ) nagyon nehéz időszakban vállalták a kormányzás felelősségét, és sikerült megőrizniük Romániát a demokrácia és jogállamiság útján. A közelgő választásokra utalva Martens kijelentette: a romániai magyar közösséget leginkább az szolgálja, ha egységes marad. „A megosztottság súlyosan aláaknázná a romániai magyarság képviseletét. Márpedig fontos, hogy a magyarságnak legyen képviselete a demokratikus intézményekben. Ehhez egység kell, így őszintén remélem, hogy a romániai magyar közösség felsorakozik politikai képviselete, az RMDSZ mögött a következő választásokon. Meggyőződésem, hogy a felaprózódás komolyan veszélyeztetheti a magyarok képviseletét a romániai demokratikus intézményekben” – mondta Martens.
Az ENP újabb három évre Wilfried Martenst választotta elnökévé, aki húsz éve áll az ENP élén, a tisztújításon nem volt kihívója. A politikus a kongresszuson tartott beszédében úgy vélekedett, hogy Európa kihívásaira a megoldást a mélyebb politikai és gazdasági integráció jelenti, az aktuális problémákra adandó válasz pedig az, hogy nagyobb mértékben van szükség Európára, mint eddig. Utalva a Traian Băsescu államfő felfüggesztése kapcsán lezajlott politikai vitákra, hangsúlyozta: az Európai Néppárt nem tűri a demokratikus értékek és szabványok, valamint a jogállam elleni támadásokat, és valamennyi román politikusnak tisztelnie kell ezeket az értékeket. Szerinte hiba lenne ismét elindítani egy akciót Traian Băsescu ellen, és meggyőződését fejezte ki, hogy létrejöttek a feltételek az államelnök és a kormány közötti kiegyensúlyozott kapcsolat kialakításához.
Európa már nem lesz a régi
A gazdasági válság nem kezelhető azokkal az eszközökkel, amelyek előidézték azt, ezért bátorság kell újító gazdaságpolitikák bevezetéséhez – hangsúlyozta Orbán Viktor a kongresszuson mondott beszédében. Rámutatott: valóban több Európára van szükség, de hagyni kell a tagállamokat, hogy maguk válasszák meg a válságkezelő gazdaságpolitikák helyes, az adott országban legalkalmasabb elegyét. „Nem elég jó döntéseket hozni: fel kell készítenünk közösségeinket arra, hogy Európa sosem lesz már olyan, mint amilyen a válság előtt volt” – mondta. A miniszterelnök a magyarországi rendszerváltozás „frontharcosaként” fejtette ki nézeteit, ezt a bemutatkozást és a kormányfő több következtetését a teremben ülő küldöttek tapssal honorálták. Nagy tetszés fogadta Orbán Viktor zárszavait is, amikor kifejtette: a néppártiak politikai ellenfelei, a szocialisták mindig elbukták a történelem nagy változásait, és visszafelé próbálják forgatni a történelem kerekét. „Ha nem sikerült volna legyőzni őket, ma is létezne a Szovjetunió, Németország megosztott lenne, és nem létezne az egyesült Európa. Világossá kell tenni, hogy csak az Európai Néppárt tud helyes válaszokat adni a történelmi kihívásokra” – zárta előadását a miniszterelnök.
Nem kellenek újabb falak
Az ENP kongresszusán az Európai Unió tizenhat néppárti állam- és kormányfője vett részt. Angela Merkel német kancellár felszólalásában rámutatott: azért jöttek Bukarestbe, hogy jelezzék, a demokrácia alapelveit egész Európában be kell tartani, és gondoskodni fognak róla, hogy ez a jövőben is így legyen.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy Európában nincs szükség újabb falakra, az EU csak szolidárisan fejlődhet, az eurózónának nyitottnak kell maradnia minden tagállam előtt. Rámutatott: illúzió az, hogy néhány ország megőrizheti jólétét, miközben az unió többi tagállamának polgárai szenvednek. Barroso szerint az európai integráció elmélyítése adhat választ azokra a kihívásokra, amelyekkel a válság szembesítette az uniót. Mint mondta: további integrációra, pénzügyi és fiskális unióra van szükség. Az EB elnöke – több más felszólalóhoz hasonlóan – aggodalmát fejezte ki a társadalmi feszültségeket kihasználó, demagóg, populista pártok előretörése miatt.
A kongresszuson felszólaló Traian Băsescu szintén „több Európát”, nagyobb fokú integrációt sürgetett, szerinte a legjobb megoldás az Európai Egyesült Államok létrehozása lenne, valódi európai kormánnyal és közös európai listákról választott európai képviselőkkel. Băsescu szót emelt a közös munkaerőpiac további korlátozása ellen. Szerinte az uniónak – mielőtt mások előtt nyitná munkaerőpiacát – ki kellene használnia a belső tartalékait.
Az ENP kongresszusa tegnap a főtitkár és az alelnökök megválasztásával folytatódott. Wilfried Martens ENP-elnök ismét Antonio López-Istúrizt javasolta a főtitkári tisztségre, a tíz alelnöki tisztség egyikét Anca Boagiu, a DLP alelnöke kapta meg.
A kongresszus az új alapprogram és az annak rövidített változatát tartalmazó politikai kiáltvány elfogadásával ért véget. A 405 cikkelyből álló alapprogram az Európai Politikai Unió létrehozását szorgalmazza, valódi európai kormánnyal, páneurópai jelöltlistákról választott európai parlamenti képviselőkkel és a polgárok által közvetlenül választott európai bizottsági elnökkel. A politikai kiáltvány szerint az ENP egyebek mellett a jogegyenlőség, a család és a munka tisztelete, a társadalmi szolidaritás értékeire alapozva kívánja céljait megvalósítani. Első ízben került be az ENP programjába az őshonos kisebbségek identitásának védelme, és az a célkitűzés, hogy a kisebbségvédelem épüljön be az európai uniós jogba.
