Megjelent Koós Éva legújabb lemeze Táncba hív a nóta címmel.
Most, amikor a lemezkiadás eddigi legnagyobb válságát éli, még a legismertebb és legnépszerűbb előadókkal sem szívesen kockáztatnak a kiadók. Márpedig nem biztos, hogy a YouTube, az internet hosszú távon lenyomata marad egy kor, egy előadó művészetének, hiszen még mindig a hanglemez, a filmszalag a legbiztonságosabb egy diszkográfia vagy egy filmográfia megőrzésére. Nagyon sok egykori művészünk után sajnos csak írásos emlékek maradtak.
Szerencsére akadnak kivételek: Koós Éva, a Maros menti népdalok egyik leghitelesebb tolmácsolójának imponáló diszkográfiája és gyönyörű videoklipjei most a Táncba hív a nóta című, a Dancs Market Records kiadásában megjelent albummal gazdagodnak. Művészi pályafutása rendhagyó: ígéretes indulás után tizenöt évre visszavonult. De lássuk a kezdeteket.
Szászrégenben, Maros megyében született. Hároméves, amikor először áll színpadra, egy óvodai ünnepen énekelt, és az akkori fergeteges siker után mindig is énekesnő akart lenni. Nyolc évig hegedülni tanulhatott a szászrégeni zeneiskolában, balettórákra is járt, és hangképzésre László Sőtér Ilona kolozsvári opera-énekesnőhöz, majd elvégezte a marosvásárhelyi művészeti népiskolát. Ennek végzőseként készítette a Marosvásárhelyi Rádió az első hangfelvételt Verdi Traviata című operájából és Strauss A denevérjéből. Tizenhat éves korától a szászrégeni népszínház szubrettszerepeit játszotta. Mint minden nő életébe, az övébe is belépett a szerelem. Feleség és négy gyermek édesanyja lett, no de ez nem egyezett a karrierrel: innen következett az a bizonyos tizenöt év...
A rendszerváltás után újra visszatért a művelődési életbe. Nótaestek és felvételek következtek a marosvásárhelyi rádióstúdióban. 1997-ben jelent meg első hanganyaga, melyet ott rögzítettek Nóta, nóta, magyar nóta címmel.
Sorra következtek az előadások és a vele járó nótás ismeretségek, Magyar ATV-felvételek. Ezekkel egy időben az albumok is: 2002-ben a Maros vize folyik csendesen című kazetta Déki Lakatos Sándor zenekarával, 2005-ben a 100 forintnak ötven a fele, 2009-ben pedig a Keresek egy régi utcát. Az Ott, ahol zúg az a négy folyó című albumát 2011-ben már Sánta Ferenc Kossuth-díjas prímás zenekarával készíti.
A most megjelent legújabb lemez azért különleges, mert kizárólag Erdélyben, az 55. születésnapját ünneplő Marosvásárhelyi Rádióban készült a legjobb erdélyi muzsikusokkal, Jakab Attila prímás vezetésével.
A magyar, illetve a román televízió magyar adása nagymértékben megalapozta énekesi pályáját. A Duna TV rendszeresen sugározza erdélyi tájakon filmezett klipjeit. Szereti az embereket, szereti látni, hogy azzal, amit a színpadon tesz, mosolyt vagy könnyeket csal szemükbe, hiszen azok az érzések, amelyeket kiénekel magából – öröm vagy bánat –, az átélt tolmácsolásban válnak hitelessé.
Könnyű a dolga, gazdagabb az erdélyi gyökerekkel. Számára nagyon fontos a nemzeti identitás, mindig is büszke volt arra, hogy mind a négy gyereke itthon maradt Erdélyben, közülük egyik református lelkipásztor, unokáival immár négyen élnek körülötte. A családi háttér nagyon fontos egy művész életében, számára is biztos pont, amire minden körülmények között számíthat. De a legnagyobb kitüntetés egy előadóművész életében a közönség szeretete, és számára ez a legfontosabb.
(Dancs Market Records)
