Háromszék számára a vendégforgalom mellett az ökogazdálkodás meghonosítása jelenthetné a kitörést, ám egyelőre az erre vállalkozók számos akadályba ütköznek. Hiányos a törvényi szabályozás, bizonyos ágazatokat – például a legelőket – teljesen kifelejtették, rendkívül költséges a területek öt éven át történő hitelesítése, de maga a gazdálkodás is sokba kerül, és jelentősen kevesebb termést takarítanak be, mint a műtrágyázott területekről.
A termékek azonban rendkívül kelendőek, nagy a piacuk, és egyre többen hajlandóak jól megfizetni az vegyszermentes zöldséget, tejet, húst. A Bodza-vidéki gazdák kezdeményezésére a hibák kiküszöbölésére hívott össze munkacsoportot Codrin Munteanu prefektus: feladatuk javaslatokat kidolgozni, ezeket továbbítják majd Bukarestbe a szaktárcának – ígérte a kormánymegbízott.
Háromszéken egyre többen foglalkoznának ökogazdálkodással, tavaly 76-an jelentkeztek, idén még 460-an iratkoztak be az ötéves programba. Az ökogazdálkodásra való áttérést a terület nagyságának függvényében az állam támogatja hektáronként 234 és 350 euró közötti összeggel, ám valahogy kimaradtak a legelők, és nem lehet beállni 30 árnál kisebb területtel. Elsősorban a Bodza-vidéki gazdák jelezték kifogásaikat, ott sok a kis terület, és a hegyi legelők jól hasznosíthatóak a szarvasmarhák esetében, az ökotejre máris jelentkezett felvásárló, és idővel a természetes táplálékon hízott állatok húsa is értékesíthető lenne – vélik a gazdálkodók, kiknek nevében Vasile Maxim, Dobolló polgármestere fordult a prefektúrához. A Bodza-vidékről tavaly 54-en álltak be a programba, de első év után 38-an maradtak, sokan visszaléptek, amikor szembesültek azzal, hogy nem kaphatják meg az állami támogatást, de fizetniük kell az évi 100 dollárnyi összeget a terület ökohitelesítéséért.
A mezőgazdasági igazgatóság, a kifizetési ügynökség szakértőiből, a gazdák képviselőiből álló bizottság már több javaslatot megfogalmazott: kérik, módosítsák a jogszabályt, és az ökogazdálkodásban hasznosított legelők hektárjára is adjanak 200 euró támogatást, illetve ne zárják ki a finanszírozásból a 30 árnál kisebb területtel rendelkező gazdákat, idén 70 százalékkal, jövőben 100 százalékkal növeljék az ökogazdálkodásra szánt központi finanszírozás összegét.
Fontos lenne mielőbb rendezni a kérdést, mert egyre többen érdeklődnek az igen nagy jövő előtt álló gazdálkodási mód iránt, a megye adottságai alkalmasak is, hisz alig volt iparosítás, így nagy változásra sincs szükség – vélte a prefektus. Csupán az igazoló iratokat kell beszerezni, ami bürokratikus, és nem is olcsó, de jó lenne, ha más akadályok gördítésével nem vennék el az emberek kedvét. Annál is inkább, mert ha valaki aláírja a szerződést, és vállalja az átállást, utóbb sokba kerül kiszállnia a programból – magyarázta.
