2009 januárjában a Maros megyei tanfelügyelőség 1650 középiskolai és szakközépiskolai helyet hirdetett meg 1900 magyar nyolcadikosnak, míg a román tannyelvű nyolcadik osztályok 3700 végzőse 4200 líceumi helyből válogathatott. A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) panasza nyomán a Diszkriminációellenes Tanács még 2009 májusában hátrányos megkülönböztetésnek minősítette az anyanyelvű továbbtanulás lehetőségének korlátozását, és 600 lejes pénzbírsággal sújtotta a Maros megyei tanfelügyelőséget, amely azonban óvást emelt a közigazgatási bíróságon; ebben az ügyben született most jogerős ítélet, amely megerősítette a diszkrimináció tényét, a kiszabott bírságot azonban eltörölte. „Precedens értékű Romániában ennek a jogerős végzésnek az indoklása, amely kimondja, hogy az oktatás minőségének rovására megy, ha valaki nem az anyanyelvén tanul. Erre az indoklásra más ügyekben is lehet hivatkozni. Hasznos lehet például a MOGYE fizetéses helyeinek ügyében, ahol szintén lefaragták a magyar helyeket” – mutatott rá Asztalos. Horváth Gabriella, az RMPSZ Maros megyei szervezetének elnöke az üggyel kapcsolatosan elmondta: ma már érettségi előtt álló végzősök azok a magyar fiatalok, akiknek a román osztályokba kényszerítése ellen 2009-ben szót emeltek. A tanárnő szerint a bírság ellen ugyan óvást emelt akkor a tanfelügyelőség, végül azonban a magyar nyolcadikosok számát megközelítő magyar tannyelvű líceumi helyet hirdetett meg 2009 őszén, s az azt követő években nem volt hasonló próbálkozás Maros megyében.

Románia jó irányba halad
Románia jó irányba halad a Nemzetközi Valutaalappal megkötött hitelmegállapodás teljesítésében, de a gazdaság növekedését és hitelezését továbbra is fenyegeti az eurózóna államadósság-válsága – olvasható a valutaalap igazgatótanácsának legutóbbi jelentésében, amely a nyári felülvizsgálati látogatás következtetéseit tartalmazza. A nemzetközi pénzintézet szerint Románia valamennyi vállalt kötelezettségét teljesítette, egy kivételével: ez az állami intézmények adósságainak újbóli felhalmozása. A jelenség főleg az egészségügyben, a kórházakban elterjedt. A washingtoni pénzintézet jelentése szóvá teszi az állami vállalatok privatizálásának lassú ütemét, és arra is kitér, hogy a közelgő parlamenti választások előtt különösen nagy figyelmet kell fordítani az adózási fegyelemre az ország pénzügyi stabilitásának megőrzése érdekében.

Az uniós támogatásokért tüntettek
Több nagyvárosban rendeztek utcai tüntetést tegnap az európai támogatások befagyasztása miatt, amiért a civil szervezetek a kormányzati intézményeket teszik felelőssé. Bukarestben a humán erőforrás fejlesztését célzó operatív program több száz kedvezményezettje vonult a kormány épülete elé, de ezzel egy időben Temesváron, Maros­vásárhelyen és Jászvásáron is utcára vonultak azoknak a kisvállalkozásoknak és alapítványoknak a képviselői, amelyeket ellehetetlenített az uniós pénzek elvonása. A humánerőforrás-programban a megítéltnél 25 százalékkal kevesebb pénz megtérítését helyezte kilátásba az Európai Bizottság a közbeszerzési eljárásoknál felfedezett szabálytalanságok miatt. Az EB júniusban a szállítási, a régiófejlesztési, a gazdasági versenyképességet növelő és a környezetvédelmi operatív program finanszírozását is befagyasztotta Romániában. A tüntetők hangoztatták: több száz civil szervezet fog megszűnni, és több tízezer munkahelyet kell felszámolni Romániában, ha a kormány nem fizeti ki az uniós pályázatokban leszerződött pénzeket. A lehívott európai alapok arányát tekintve Románia az utolsó helyen áll Európában: a mostani hétéves költségvetésben rendelkezésére álló 19 milliárd euróból kevesebb, mint kétmilliárd eurót sikerült elköltenie. Tekintettel arra, hogy évi csaknem másfél milliárd euróval járul hozzá a közös büdzséhez, Románia egyelőre nettó befizetője az uniós költségvetésnek.