A jelölteket Balázs Attila, a néppárt kézdivásárhelyi elnöke mutatta be, aki kifejtette: a december 9-i választáson a két magyar párt versenye Dávid és Góliát harcához hasonlítható, a hatalom és a pénz a hit és a szorgalom ellen küzd. Reagált Kelemen Hunor előző este a Duna Televízióban elhangzott vádjára is, melyben az RMDSZ elnöke szavazatrablóknak, orvlövészeknek nevezte a néppártiakat. Balázs Attila szerint Kelemen Hunor megsértette azokat az embereket, azt a négyezer kézdi- és orbaiszéki szavazót, aki a helyhatósági választásokon az EMNP jelöltjeire szavazott.

Vissza az emberekhez
Kovács István negyvenkilenc éves állatorvos jelenleg a megyeközpontban él, de kézdiszéki gyökerekkel rendelkezik (édesapja Lemhényben született), nős, négy gyermek édesapja, római katolikus vallású. Munkahelyének köszönhetően sokat járt Felső-Háromszéken, jól ismeri a vidéket. Igen nagy megtiszteltetésnek érzi, hogy a néppárt színeiben elvállalhatta a szenátorjelöltséget – mondotta. Tavaly vidékfejlesztési és me­zőgazdasági szakemberként részt vett a Mikó Imre Gazdaságfejlesztési Terv kidolgozásában. Akkor Erdély-szerte több száz településen járt, és rádöbbent: a helyzet siralmas, és ez fokozottan érvényes Felső-Háromszékre és Barót vidékére. A legnagyobb hibát abban látja, hogy a politikum elszakadt a civil szférától, a szakmai egyesületektől és a közembertől. Ez késztette arra, hogy politikai szerepet vállaljon, és megértesse az emberekkel: a néppárt nem szavazatokat akar elrabolni az RMDSZ-től, hanem azt akarja bebizonyítani, a politikai pluralizmus, a többpártrendszer előremozdítja a társadalmat, az egypártrendszer pedig diktatúrához vezet. A szenátorjelölt az autonómiát jelölte meg célként, ez minden problémára megoldást jelenthetne. Ezt bátran és egyenes gerinccel kell kimondani, és harcolni kell érte – hangsúlyozta. A fiatalok, a legjobb szakemberek elhagyják az országot, és külföldön keresnek megélhetést, a magyarság szekere rossz irányba halad – ecsetelte a néppárti szenátorjelölt.

A hazatért német-székely
Johann Taierling vállalkozó neve nem ismeretlen a céhes város lakói számára, hiszen a helyhatósági választásokon a néppárt polgármesterjelöltjeként alig 119 szavazattal kapott kevesebbet, mint Rácz Károly leköszönt polgármester. A Temesváron született, 33 éves formatervező Taierling hét éve tért haza Németországból ősei szülőföldjére, hogy a Csiszár elődök munkáját folytassa, és visszaszerezze ősei jussát. „Biztos vagyok abban, hogy ha nem sikerül Székelyföldet gazdaságilag megerősíteni – hangsúlyozta –, néhány évtizeden belül itt is a partiumihoz hasonló helyzet alakul ki, ebből a színmagyar vidékből vegyes nemzetiségű társadalom lesz, a székelyek elköltöznek innen, és más nyelvet beszélők jönnek ide helyettük.” Úgy véli, a politikum az utóbbi huszonkét évben elmulasztotta e fontos probléma kezelését, a magyar politikusok inkább önös érdekeket hajtottak, és nem használták ki megfelelően az uniós pénzforrásokat. Taierling az autonómia fontosságát hangsúlyozva azt mondta: ha bejut a román törvényhozásba, az önrendelkezést fogja képviselni.

Beleszólni a döntésekbe
Szakács Zoltán fizikatanárnak orbaiszéki kötődései vannak, idős szülei Székelypetőfalván élnek, ő több mint negyven éve tanít, de közben tanfelügyelő és iskolaigazgató is volt. Ko­vásznai tanárai közül néhai Fábián Ernőt és Erőss Pétert említette. 1990 után nem politizált, inkább egy civil szervezet munkájába kapcsolódott be, de most a véletlennek köszönhetően elolvasta a néppárt csíkszeredai nyilatkozatát, és akkor valami azt sugallta neki: ez az a hely, ahol magasabb szintre lehet emelni azt a munkát, amelyet hétköznap végez, és ahol a döntésekbe bele lehet és bele kell szólni. „Arra vállalkoztam, hogy Bukarestben képviseljem székely népemet, és nem arra, hogy a Székelyföldön képviseljem a román kormányt. A székelység üzeneteinek el kell jutniuk Bukarestbe” – hangsúlyozta Szakács, aki azt is elmondta: a magyarság megmaradásának záloga a kultúra, a nyelv, az oktatás és az a gazdag örökség, amit elődjeink ránk hagytak.