A szerzők szerint nem minősül tankönyvnek a szeptemberben tankönyvként bemutatott, a székelység történetéről szóló mű, amelynek használatát az oktatási minisztérium ellenőrző testülete vizsgálja.
Ferencz S. Alpár csíkszeredai történelemtanár, a könyvet kidolgozó bizottság koordinátora szerint közoktatásjogi szempontból a székelység történetéről szóló kiadás nem tankönyv, hanem választható tantárgyak esetében, illetve szakköri tevékenységeken használható kézikönyv, segédanyag.
A pedagógus – aki a könyv kidolgozása idején Hargita megye főtanfelügyelői tisztségét töltötte be – megjegyezte: a szaktárca Hargita megyébe küldött bizottsága elsősorban nem is az engedélyek körüli bizonytalanságot, hanem a könyv elnevezését kifogásolta, A székelység története helyett pedig a Helytörténet címet javasolta. Ferencz S. Alpár rámutatott: Szatmár megyében, Kolozsváron, Temesváron és Nagyszebenben is léteznek hasonló, a helyi történelmet, földrajzot, jellegzetességeket oktató tankönyvek, illetve segédanyagok. Ezért meglehetősen visszás, hogy éppen a székelységről szóló kiadásba kötött bele a szaktárca.
Hasonlóan nyilatkozott Bartolf Hedwig, Hargita megye jelenlegi főtanfelügyelője. Hozzátette: a kézikönyvet úgy kell használni, miként a nyelvtanár a szótárat. A főtanfelügyelő megerősítette, a minisztérium ellenőrző testülete három iskolában is vizsgálta a könyv használatát, a vizsgálódás eredményeit tartalmazó jelentést még nem kapta meg. Ugyanakkor elismerte: nem tartották be a választható tantárgyak jóváhagyási folyamatában előírt valamennyi lépést.
