Népszerűsége gyakorlatilag változatlan: kisebb-nagyobb ingadozások ellenére továbbra is fölényesen vezet a közvélemény-kutatásokban.

Populista, demagóg megnyilvánulásain túl ez részint megvalósításainak tudható be: ő az első államfő, aki nyilvánosan elítélte a kommunista rezsimet, és bármennyire is jelképes ez a gesztus, a parlamentben elhangzott beszédét a nagyromániások hurrogása és egyes szociáldemokrata vezetők — például Ion Iliescu exelnök — sértődött nyilatkozatai kísérték. Jelezve, hogy Romániában még tizenhét évvel a rendszerváltás után sem oly nyilvánvaló a múlttal való leszámolás szükségessége. Többek között az államfő nevéhez fűződik a szekusdossziék titkosságának feloldása, mely valóságos földrengést idézett elő a hazai közéletben, valamint az uniós csatlakozás előtt nagy dérrel-dúrral elkezdett korrupcióellenes harc, amelynek során számos politikus ellen indult bűnvádi eljárás.

Az eredmények mellett azonban Băsescunak több olyan megnyilvánulása volt, amely államfőhöz nem méltó — például büdös cigánynak nevezett egy újságírót —, ráadásul igen hamar kiderült, hogy nem tud csapatban dolgozni. Sőt, hatalomvágya kielégítése érdekében szinte bármire hajlandó. Előbb tanácsadói hagyták sorra faképnél, majd szembefordult az általa kinevezett kormányfővel, a politikai pártok többségével, ráadásul a nemzetbiztonsági törvény kapcsán immár évek óta húzódó vita során kiderült: teljesen ellenőrzése alá akarja vonni a titkosszolgálatokat. Aztán a politikai osztály reformja ürügyén az elnöki köztársaságról kezdett beszélni, végül egy hatalmas államfői párt létrehozását tűzte ki célul, amellyel aztán kedvére kormányozhat.

A magyarokkal szembeni viszonya meglehetősen felemás. Szembeszegült az RMDSZ-szel, a szövetség több vezető politikusát nyíltan és durván támadta, egy táborba sorolva Verestóy Attilát és Markó Bélát Ion Iliescuval és Viorel Hrebenciuckal. Aztán Székelyföldre látogatott, a magyarok munka- és vendégszeretetét csodálta és dicsérte nyilvánosan. Szorgalmazta, hogy a magyarok számára idegen nyelvként oktassák a románt, az elnöki palotában fogadta Tőkés László püspököt.

Három év után megvalósulni látszik Băsescu terve az elnöki párt létrehozásáról. A napokban ugyanis egyesült a Demokrata Párt és a Liberális Demokrata Párt. A többségi választási rendszer bevezetése esetén pedig nem kizárt, hogy a jövő évi választásokon az új alakulat megszerzi a mandátumok többségét. Márpedig ismerve a demokraták által újabban felvett kisebbségellenes retorikát, ez nem ígér sok jót az erdélyi magyarságnak.

A legaggasztóbb azonban mégsem ez, hiszen az államfő álma meghiúsulhat. Az ellenben intő jel a román demokrácia egészének, hogy három év után még mindig nincs egy olyan politikus, akinek valamelyest is esélye lenne fölvenni a harcot Traian Băsescuval.