A Bartháék által működtetett automatákban forgalmazott tejből az igazgatóság februárban vett mintát, és ellenőrizte a minőségét. A négy automatából – Ág és Vasile Goldiş utca, Bem-Balogh üzlet mellett, Kálvin tér (Három Rózsa) – vett minták mindenikénél bebizonyosodott, hogy összcsíraszám tekintetében messze meghaladják az elfogadott értéket. Magyarán: a tej nem megfelelően tiszta fogyasztásra – jelentette ki Sikó doktor. A tejautomata üzemeltetője „keveréket” talált ki, természetes személyként állítja elő a tejet, de jogi személyként értékesíti – mondták. Az ügyre a tejautomatákat működtető termelők szövetsége is felfigyelt, Cristian Lungu elnök személyesen hívta fel Sikó doktort, és közölte, ki kell szűrni azokat, akik nem tesznek eleget a törvényes kötelezettségeknek.
Az év elején, február 15-én tartottak felkészítőt a működtetés feltételeiről – mondta az igazgató. Bartha február 27-én tette le engedélyezési kérelmét, de hiányzott belőle a tejtermelő farmjának állat-egészségügyi és járványtani bejegyzése. Bartha arra hivatkozott (ezt mondta lapunknak is), hogy természetes személyként erre nincs szüksége. Viszont a tejautomaták működtetésének engedélyezése többek között a kereskedelmi kamaránál való bejegyzéshez (jogi személyi státushoz) kötött, ami megköveteli a tehenészet állat-egészségügyi bejegyzését – hangzott el.
Az sem igaz, hogy az igazgatóság nem figyelmeztette a tulajdonost az automaták zárolása előtt. Áprilisban kétszer küldtek figyelmeztetést (tértivevény igazolással), amiben a zárolás lehetőségét is kilátásba helyezték. A múlt heti zárolásról jegyzőkönyv készült (az állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági igazgatóság ellenőrei mellett a városháza, a rendőrség képvselői is aláírták), ám Bartha nem volt hajlandó sem kézjegyével ellátni, sem átvenni azt, holott jelen volt az egyik automata zárolásánál – mondta Sikó.
Az igazgatóságnak két lehetősége van az ellenőrzésre, egyik az előre bejelentett, tematikus, úgynevezett audit-ellenőrzés, a másik pedig a be nem jelentett. A hivatalos forma nélkül működő tejautomaták esetében csak utóbbi alkalmazható – hangzott el.
A jogszerűtlenül működtetett automatákért 40 ezer lejes bírságot rótt ki az igazgatóság. Tekintettel arra, hogy az automatákat azóta is működtetik, akár naponta lehetne büntetni Bartháékat. De nem az a cél, hanem az, hogy a fogyasztók biztonságban legyenek, jó minőségű tejet vigyenek haza – mondta Sikó. Végső eljárásként a közterületen lévő illegális automatákat akár el is szállíthatná a polgármesteri hivatal, ez történt többek között Bukarestben is.
Az engedélyeztetés mellett törvénytelenségre utal az is, hogy Bartháék éves tejkvótája (engedélyezett tejtermelése) 12 ezer liter, ami az öt automatájukra leszámítva napi nyolc liter tej eladását tenné lehetővé (egy készülékbe kb 20 liter fér, ezt naponta többször is feltölthetik). A termelői engedély szerint évi tízezer liter tejet termelnek. Bizonyítékaik ugyan nincsenek, de felmerülhet a gyanú, hogy az eladott tej egy része más termelőktől származik – mondta dr. Nemes Imre igazgatóhelyettes.
A Bartha-féle tejautomaták ügye messze nem tekinthető lezártnak. Az állategészségügyhöz benyújtott fellebbezésükre a törvényes határidőn belül kapnak válasz. Minden bizonnyal ez nem elégíti ki őket, így az ügy magasabb szinteken kerül majd elbírálásra.
A lezárt automaták további működtetése és a zárlat jogtalan felbontása miatt az ügyet átadták a rendőrségnek.