Az ipari park mentőöv lenne
De érkezik-e egyáltalán új vonat Szépmező lakói számára, mely a munkalehetőségeket jelképezné? Mert maroknyi az ember, aki gond nélkül, kitartó munkával, helyben vagy a közelben meg tudja keresni a mindennapit. Bárkit kérdeztünk, azt válaszolta: keresse meg Sztakics Éva alpolgármester asszonyt, ő felel értünk, ő mindent tud, lehetőségeinket a városvezetéstől várjuk. Így igaz, mert a városi tanács visszavásárolta Szépmezőt, visszaszerzett itt egy 36 hektáros területet, a vegyes nemzetiségű, de zömében székely magyar egykori munkásközösség számára. Mi több, megvásárolta a munkáslakásokat, telekkönyveztette, behirdette, hogy azokat megvásárolhatják lakóik, kiépítette a negyed infrastruktúráját. Buszbeállót, játszóparkot építtetett a gyerekeknek.
– De mi lesz a már régebb megálmodott-megpályázott ipari parkkal, amely mentőöv lehetne Szépmező számára? – kérdeztük Sztakics Évát.
– Sajnos, három éve is elmúlt októberben, hogy leadtuk a pályázatot. Úgy gondolom, nem utasították vissza, mert folyamatosan kérnek Bukarestből ilyen-olyan pontosításokat, újabb és újabb adatokat, több mint bizonyos, hogy már aláírás előtt áll. Nagyon fontos lenne ez nemcsak a város, hanem a szépmezői emberek szempontjából is, mert elsősorban munkalehetőséget teremt majd. Az ipari park körülbelül 16 hektárnyit foglalna el. Szerettük volna teljesen beépíteni a farm területét, de mert a pályázat készítésének idején a bérlő Halav Love céggel szerződésünk volt, az egész területet nem tudtuk betetetni az ipari park tervezetébe. Mozdultunk azonban már ennek érdekében is. Mivel időközben a Halab Love megszűnt, utólagosan is be tudjuk majd építeni a fennmaradt 15 hektáros területet. Időközben aztán a bérleti szerződést is felbontottuk, mert a cég nem fektetett be, nem javított, azóta az istállóépületek, de a többi ingatlan is szerfelett leromlott.
Nehezen elképzelhető látványt nyújtanak a volt állami gazdaság teljesen leromlott épületei, az irodák, istállók, raktárak. Csak amit nem lehetett, azt nem lopták el onnan, elsősorban a fémszerkezeteket vitték, mert abból azonnal pénzt lehetett kapni. Nem kell erősen keresni, kik a tettesek – mondták a helyiek: a gyomor és a nyomor nagy úr. Rengeteg a munkanélküli, a vas pénzzé, a pénz élelmiszerré változik! Alig zárták le az óvoda régi épületét, a gázvezetékeket is meglovasították... Éppen porrá nem égett itt minden, így nem a hamuból, hanem a romokból kell felemelkednie a főnixmadárnak, mely valóban az életet adó ipari park lenne! „Kultúrháza, klubja sincs a telepieknek – magyarázták azok, akiknek fáj, hogy leromlott a lakótelep –, pedig ott tátong üresen az állami gazdaság irodaháza, az is félig kirabolva. Meg kellene erősíteni a közbiztonság ellenőrzését, ide csak akkor jön rendőr-csendőr, ha valaki hívja őket!”

Ingáznak a kisiskolások
– Az idén úgy döntöttünk – folytatta Sztakics Éva –, hogy Szépmezőről, mivel amúgy is az Állomás negyedi Ady Endre-iskolához tartozott, amelynek sulibusza is van, bevisszük a gyerekeket a szentgyörgyi anyaintézményhez. Nem volt megfelelő a telepi iskola épülete. Ez az egyetlen ilyen jellegű ingatlanunk, ahol még nem sikerült korszerűsíteni. Az iskola elköltöztetésével jobb körülményeket teremthettünk az óvodások számára. Most akarjuk megkezdeni a belső mosdók kialakítását.
– Mi szeretettel fogadtuk a szépmezői tanulókat – szólt a költözködésről Szakács Zoltán, az Ady-iskola igazgató-tanára. – Elméletileg jobb lett volna, ha ezek a szociális gondokkal küzdő családok gyerekei ott maradnak abban a közösségben, jobban össze tudtuk volna fogni őket, erre kértek is engem a szülők, de az az igazság, hogy az összevont I–IV. osztály létszáma is veszélyesen csökkenni kezdett. A döntést a városi önkormányzat hozta. Mi elkészítettünk már egy tervezetet is egy ottani új iskola-óvoda számára, ami aztán torzóban maradt.
Némi jóban is volt részünk. Nem marad örökre néma az iskola épülete, ahol megjelent az első főnixmadár: a telepen lakó fiatal Deák Éva, aki sikeresen megszervezte a szépmezői gyermekek sokoldalú délutáni foglalkoztatását. Az egyetemista lány hetenként önkéntesen angolra oktatja őket, s aki igényli, annak a tanulásban is segítenek. Bejegyzés alatt áll a Szépmezői Fiatalok Egyesülete, a SZÉPSZI – mondta –, mert pályázni is szeretnének. Ebben segít a HÁRIT-tól Kelemen Szilárd. Támogatójuk a Diószegi-pékség, de újabbakat is jó szívvel fogadnának.
– Nagyon megviselt állapotban vannak az itteni munkáslakások – mondtuk az alpolgármesternek.
– Ezeket mi megvásároltuk, de már akkor is eléggé lelakottak voltak. Idén több mint 50 000 lejt költöttünk három tarthatatlan állapotban lévő tömbház felújítására, már befolyt az eső a lakásokba. Sajnos, a lakóknak nincs pénzük a felújításra, pedig eléggé előnyös áron bérlik. Néhány évvel ezelőtt bevezettük a vizet, vízórákat szereltettünk a lépcsőházakba, megoldottuk a szennyvíz összegyűjtését, elkészült a telep kanalizálása. El szeretnénk adni ezeket a lakásokat, de nem igazán mutatkozik vásárlási szándék, nem nagyon érdekünk, hogy fenntartsuk ezeket. Értékük 20–30 ezer lej körüli, ami a mai lakásárakhoz viszonyítva nagyon előnyös, de sajnos, ez sem sokat nyom a latban. Sokan arra hivatkoznak, hogy a lakásbelső felújítására kölcsönt vettek fel, s számunkra logikusnak tűnik, hogy az így felújított lakások a lakók saját tulajdonába kerülhessenek.
– Én kétlem azt, hogy ezeket többen meg tudnánk vásárolni – nyilatkozta egy magát megnevezni nem óhajtó tömbházlakó. – A belső felújításra valóban sokan vettek fel kölcsönt, de most, akinek nincsen munkahelye, kölcsönt nem kaphat. A napszámból, a csip-csup jövedelemből eszközölhető közös felújítás – egy-két kivétellel – álom marad!
Szépmezőn a remény meghalt, nincs más vigasz, csak az ima? – tettük fel magunkban a kérdést. A helybeli katolikus filia kápolnájában elég gyakran kerül sor szentmisére.
Szépmező az Állomás negyedi Szent Benedek anyaegyházhoz tartozik. Kápol­nájának védőszentje Szent József, a munkás. Május 1-jén nem csak a munkások, a katolikusok is ünnepelnek, Jézus nevelőatyjára, az ácsra emlékezve. Munkás Szent József ünnepét XII. Piusz pápa rendelte el 1955. május 1-jén. Nagyon illik a szépmezői nyomorúságos közhangulathoz ez a védőszent megválasztása által is mérsékelt egyházi viszonyulás, ami az anyagiakban, egyházfenntartási járulékok helyzetében is megmutatkozik. Pedig itt is hallatja hangját a harang hívó szava. A kemény munka és a jövedelem megszerzésére telepedtek ide zömében egykor a katolikus csángók. Életmódjukhoz még a kápolna búcsús napja is találó: május elseje!

Történelemmel ízesíteni a Szépmező-könyvet
Ahogyan Látó Anna könyvet írt Kom­mandóról, bizonyára akad majd egy tollforgató, aki meg tudná írni Szépmező igaz történetét. Mert egyre halványul az emlékezés, és itt az ideje, hogy igaz történelem születhessen ezen a sokat szenvedett tájékon is!
Egy 1493-ban kelt oklevélben említik első alkalommal e helyet Zepmezew formában, 1786-ban már mint Szépmezőt. Legjobb talaján olyan magas sikértartalmú búza termett s terem, ami aranyérmet kapott Triesztben 1896-ban a millenniumi kiállításon. Szinte hihetetlen, hogy magányos tanyák sokasága tarkította Szépmezőt az elmúlt században. Önerőből, munkával teremtettek életet itt maguknak a szentgyörgyi és környékbeli emberek: Ilyen volt a Kolcza-tanya, a Gergely-, majd a Rednik-tanya. Előbbit Nagy Gergely tulajdonosáról Gergelyfalvának nevezték. Folytatjuk a sort: Rájmes-tanya, Depner-tanya, Nájmon-tanya, Nyúl-tanya és végül a Sütő-tanya, amit a helyi humor  Sütőfalvaként emleget. Mon­danunk sem kell, hogy ezeket semmivé tette a régi totalitárius rendszer. A házakat, a földvagyont államosították, a legtöbb épületet lebontották. A Kolcza-tanyát a szentgyörgyi kollektív bontatta le, és sorban, majdnem egytől egyig a hanyagság és a lelketlenség áldozatai lettek azok a jó vizű, mély kutak, amelyek e tanyákat kiszolgálták. Szépmező geológiai szerkezete olyan, hogy mélyen fekszik a talajvízréteg, s így nem kis munkába került vizet hozni a felszínre. Gyilkossággal is felér, hogy ezeket a kutakat betemették, némelyiket később dögkútként használták! Némelyek most is siratják azt az állami gazdaságot, mely Szépmező kellős közepén ült rá a legjobb, legsimább magán földterületekre. Sokféle a sirató, valaki egykori földvagyonát, más fordítva, a változás teremtette biztos munkahelyét búsulja, például a tehenész háromkúti vagy a gyimesi ember, siratják azok, akiknek jól fogott a pénzbeni és a természetbeni juttatás, de utóbb az is, aki  magánvagyonát nem tudta műveltetni, a részvényes. Siratják az elvesztett 50 árakat a megfáradó szépmezőiek, s látva a romhalmazzá lett épületeket, gyakran emlegetik a szigort és a munkafegyelmet, amit Bartha igazgató-mérnök kemény kézzel gyakorolt!
A Szépmező emlékhely is. Emlékhelye Sepsiszentgyörgynek, mert nyugati pereme az Eprestető. Itt zajlott le Háromszék szabadságharcos múltjának dicső eseménye: 1849. július 5-én Gyertyánffy Ferenc honvédszázados vitéz csapata az utolsó emberig küzdött a túlerővel támadó muszkák ellen, egy szál magyar cigány ember menekült meg, Szász István, aki később Árkoson mesélte el a végzetes történteket. Sok évtizednek kellett eltelnie, hogy végül a szabadságharc 150. évfordulója alkalmával új emlékoszlopot emeljenek az Állomás negyedi Ady Endre-iskola előtt a szépmezői csata emlékére.