Évente egyszer olyan találkozót tartanak Sepsiszentgyörgyön, ami minden mástól abban különbözik, hogy szeretet és érdek köti össze a résztvevőket.
Ez a két tényező ritkán jár együtt, de a hivatalos nevelőszülők táborának legtalálóbb jellemzője. S míg tíz évvel ezelőtt az érdek volt túlsúlyban, munka- és kereseti lehetőséget láttak benne az erre vállalkozók, mostanra átbillent a mérleg a szeretet javára. Láttuk ezt tegnap is, a hivatásos nevelőszülőknél gondozott háromszéki gyermekek karácsonyán, a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron Termében majd mindenki istenáldjával köszönt egymásnak. A megye háromszázharminc gondozottja családjából közel kétszáz gyermek és legalább feleannyi nevelő jelent meg a közös ünnepen, s miután meghallgatták Bíró András tiszteletes karácsonyi történetét, és együtt imádkoztak a békéért, boldogságért, Puki bácsi (László Károly színművész) énekelt meséiből merítettek bátorságot és vidámságot az ajándékcsomagok kinyitásához. Ilyen jó gyermekek és szép lelkű felnőttek társaságában az ember mindig boldog — mondta Puki bácsi, és találóan titokhordónak nevezte a zömében két és tíz év közötti gyermekeket, akiknek nagyobb testvérei serdülőkori duzzogások miatt maradtak távol, a legkisebbek, a csecsemők házhoz várták az ajándékot és a mulattatást. A gyermekvédelmi hatóság hivatalból megtartott karácsonya évről évre felenged a rideg hangulatból, és a résztvevők ismerősként köszöntik egymást, mi több, hallani, hogy lesznek családok, amelyek együtt szilvesztereznek.