A spagetti, makaróni, lasagne, canelloni, tortellini, tagliatelle, menicotti – és még folytathatnánk – a különféle vagdalékokkal, mártásokkal változatosabbá tehető. Az olaszok ezeket a száraztésztákat nem főzik olyan puhára, mint mi, kicsit „roppanósra”, azaz fogkeményre (al dente) hagyják, és a kifőzés után friss vajjal keverik össze. A hosszú tésztákat kettétörni nem szabad. Másik tésztaspecialitásuk, amire joggal büszkék, a különféle ízesítésű pizza. Változatos formában, gombával, sonkával, zöldségekkel, hallal, húskrémmel stb. készítik, a tetejére reszelt sajtot szórnak. Többféle ételt készítenek leveles vajas tésztából, így pástétomokat, vajas kosarakat stb. Az olasz konyha a főzéshez vajat, olívaolajat vagy más növényi zsiradékot használ. Az asztalon ott van mindig a reszelt parmezán sajt, amivel a leveseket, de egyéb ételeinket is ízesítik.
Gazdag választékban készítik a leveseket. Kedveltek a zöldséges levesek, így a minestraleves (azaz minestrone), a spenótleves, a rizsleves, a zöldségkrémlevesek és az erőlevesek. Előételeket nemcsak tésztákból, de zöldségfélékből is sokat készítenek. Ugyancsak népszerű előételek a különféle rizottók.  Másrészt a kiváló minőségű olasz felvágottak, a szalámifélék, a kolbászok, a sokféle füstölt, pácolt sonka gazdagítja a kínálatot. Rákból, kagylóból, halból és egyéb tengeri alapanyagokból természetesen főételeket is készítenek. Gyakori, hogy ezeket az ételeket roston vagy bundázva sütik, és vegyesen tálalva adják a asztalra, külön mártásokkal. Leg­kedveltebb a marha-, borjú-, bárány- és ürühús, de fogyasztják a kecskehúst, a házinyulat és a különféle vadakat, vad szárnyasokat is. Köretként sokféle zöldséget készítenek vízben főzve vagy vajban, olajban megpárolva, de találkozhatunk zöldségekkel, sőt, gyümölcsökkel is köretként, sörtésztába mártva és kisütve. A zöldség- és gyümölcsköretek mellé rendszerint még sült burgonyát és párolt rizst is adnak. A rizst a tésztákhoz hasonlóan kissé keményebbre főzik, és vajjal keverik el. A rizsből nemcsak köretet készítenek, de különféle vagdalékokkal, mint a száraz tésztákat, előételnek, főételnek is adják. Salátát sokféle friss zöldségnövényből készítenek, amit a salátaöntetek, dresszin­gek széles választékával tesznek még változatosabbá.
A befejező fogások között elsőként kell említeni a világhírű olasz fagylaltokat, parfékat. Ezeket a készítményeket olasz cukrászok találták fel, tették ismertté világszerte, és ma is ők készítik a legjobb minőséget. A fagylaltok, parfék gazdag választékát bővítik az alapanyagokhoz adott olajos magvak, grillázs, mazsola és egyéb gyümölcsök. A cukrászsütemények leggyakrabban piskóta- vagy omlóstészta-alappal készülnek, narancs- és citromízű krémekkel, ízekkel és sokféle gyümölccsel. Sokat fogyasztanak a friss gyümölcsökből és gyümölcssalátákból. A sajtokat nemcsak reszelve, ízesítőnek használják, de az egyik legkedveltebb befejező fogás. Fogyasztják különböző zöldségekkel – újhagyma, retek, paradicsom stb. –, de gyümölcsökkel is.
Ismertek a kevert italokhoz való vermutok: Cinzano, Martini, Garrone, Campari stb. Az olaszok presszókávéja nagyon jó minőségű, és világszerte ismert. Talán az olasz az egyetlen nép, amely nálunk, magyaroknál is erősebb eszpresszókávét fogyaszt.
A földrajzi adottságokkal és az éghajlati viszonyokkal magyarázható sajátos étkezési ritmusuk. Reggelire nem esznek sokat, általában tejeskávé, vaj, dzsem, kenyér vagy péksütemény, legfeljebb felvágottal, sajttal vagy tojásétellel kiegészítve. Ebédre levest vagy valamilyen előételt fogyasztanak, a nagy melegben gyakori, hogy az előétel helyettesíti a húsféléket, a főételt is. Az ebéd befejezéseként fagylalt vagy gyümölcs következik. Vacsorakor rendszerint gazdagon étkeznek, előétel, leves, főétel salátával és desszert, kávé, tehát teljes ételsort fogyasztanak.