Szüksége van egymásra Szlovákiának és Magyarországnak, Pozsony és Budapest pedig nem engedheti meg magának, hogy feszültségek terheljék a kormányközi kapcsolatokat – fejtette ki a szlovák miniszterelnök a Frankfurter Allgemeine Zeitung német konzervatív lapban tegnap megjelent interjúban.
Robert Fico a szlovák–magyar viszony alakulásával kapcsolatban hangsúlyozta: jelenlegi, második kormánya össze sem hasonlítható az első kormányával, hiszen „politikailag halottak” azok a partnerek, amelyekkel első miniszterelnöksége idején koalícióban kormányzott. „Amikor idén áprilisban, röviddel a kormányalakítás után első alkalommal találkoztam ismét Orbán Viktorral, mindketten nagyon idegesek voltunk, mert nem tudtuk, hogy mi történik majd, de hamar megállapodtunk abban, hogy nem engedhetünk meg magunknak feszültségeket és konfliktusokat” – mondta Fico. A második és a harmadik találkozón már konkrét együttműködési projektekről volt szó, bár, természetesen, „még mindig van néhány kényes kérdés” – mondta. A legutóbbi találkozón ezek összeírására kérte magyar partnerét. Vélhetően a kettős állampolgárság, valamint a komáromi magyar egyetem és a Beneš-dekrétumok ügye szerepel a listán – fejtette ki. A vitás kérdésekről januárban kezdődnek tárgyalások – mondta. Hozzáfűzte: „az igazat megvallva olyan sokat kell foglalkoznom európai uniós ügyekkel, hogy kevés energiám marad a szlovák–magyar kapcsolatokra”. Ugyanakkor a megbeszélések eddig jól haladtak – jegyezte meg, hangsúlyozva: szomszédokként szükségük van egymásra.
A szlovák gazdaságpolitikáról szólva kifejtette: az államháztartási konszolidáció terheit a bankoknak, a nagyvállalatoknak és a gazdagoknak kell viselniük, mert 500 eurós átlagfizetés és 300 eurós nyugdíjak mellett nem lehet további áldozatvállalást követelni az emberektől. „Világos, hogy egészséges vállalatokra és egészséges bankokra van szükség, de nem akarjuk, hogy mindig a kisembereknek kelljen előteremteniük (a konszolidáció) költségeit” – mondta Fico. A görögországi helyzettel kapcsolatban kiemelte: a szlovákok türelme véges, és nehéz nekik megmagyarázni, hogy miért kell megsegíteniük Görögországot vagy a spanyol bankokat. Szlovákia a jövőben csak akkor vesz részt az euróövezeti válságkezelő rendszerek működtetésében, ha a támogatott államok teljesítik a támogatás feltételeit, ha pedig egy ország nem tud megfelelni az euróövezeti tagság követelményeinek, akkor távoznia kell az euróklubból – nyilatkozta a német lapnak Robert Fico.
