A szerbiai magyar és a magyarországi szerb közösség érdekében kell fejet hajtani a második világháború idején történt vajdasági vérengzések áldozatai előtt – mondta Tomislav Nikolic szerb elnök az M1-nek adott tévéinterjúban. Az Este című műsorban azzal kapcsolatosan kérdezték az államfőt, hogy kedden budapesti látogatása során abban állapodott meg Áder János magyar köztársasági elnökkel: közösen hajtanak fejet az 1942-es újvidéki razzia és az 1944–45-ös titói megtorlások vajdasági áldozatai előtt.
Tomislav Nikolic igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy ezzel új korszak kezdődik-e a két ország kapcsolatában. Szerinte a két államfő főhajtása már rég megtörténhetett volna, mert mindkét ország eldöntötte, hogy nem a múltban él, hanem a jövőben. Amikor háborúra kerül sor, minden népben akadnak olyanok, akik háborús bűncselekményeket hajlandóak elkövetni, de ezek nem határozhatják meg örök időkre a népek jövőjét – mondta az elnök.
A „temerini fiúk” ügyéről a szerb államfő elmondta, hogy alaposan megismerkedett az esettel, és néhány hónapon belül döntést hoz. Tévesnek nevezte a sajtóban megjelent információkat, amelyek szerint elutasította az egyik elítélt, Máriás József kegyelmi kérelmét. Tomislav Nikolic kijelentette, hogy eddig nem foglalt állást az elítéltek amnesztiájával kapcsolatban, de megjegyezte: álláspontja negatív a bíróság döntéséről.
Öt temerini magyar fiatalt évekkel ezelőtt súlyos börtönbüntetésre ítéltek egy szerb férfi brutális bántalmazása miatt. A bírósági ítélet felháborodást okozott a délvidéki magyarok körében, az ügy többször felvetődött a magyar–szerb kétoldalú tárgyalásokon, és szó volt róla Áder János és Tomislav Nikolic budapesti megbeszélésein is.
Kész vagyok arra, hogy jóindulattal kezeljem az esetet – mondta a tévéinterjúban Tomislav Nikolic, ugyanakkor megjegyezte: a temerini incidens borzalmas bűncselekmény, a legkegyetlenebb kínzás példája volt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a bíróság ítélethirdetéskor nem nézi, ki milyen nemzetiségű, miközben a média nemzeti alapon kezeli az ilyen ügyeket. Szólt arról is, hogy Szerbia nagyon jól megoldotta a kisebbségeket érintő kérdéseket, és a magyarok számára teljes mértékben biztosított a kisebbségi jogok gyakorlása. Nagyon örülnék, ha a magyarok részt vennének a köztársasági szintű kormányzásban is – tette hozzá. Jelezte, hogy rendszeres kapcsolatot tart Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökével.