Régi-új rektor a Sapientián
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem belső választásán Dávid Lászlót választották további négy évre az egyetem rektorává. A voksoláson az egyetem tanárainak 73,4 százaléka vett részt, az egyetlen jelölt, Dávid László rektor a szavazók 90,9 százalékának támogatásával szerzett újabb mandátumot.
Dávid László legfontosabb feladatának azt tekinti, hogy megvalósítsák azokat az ingatlanfejlesztési terveket, amelyek finanszírozásáról október harmadikán írtak alá szerződést Marosvásárhelyen Orbán Viktor miniszterelnökkel. Céljai között említette továbbá az egyetem tudományos eredményeinek javítását. Hozzátette, a Sapientiának azt kell bizonyítania, hogy eredményei alapján Erdély és Románia egyik legjobb felsőoktatási intézménye. Az egyetem oktatói gárdájának fiatalítását is fontos feladatának tekinti a rektor. Megemlítette, az egyetemet elindító oktatók egy része elérte, vagy hamarosan eléri a nyugdíjkorhatárt, ezért a következő négy évben azokat a fiatalokat szeretné helyzetbe hozni, akik a következő időszakban meghatározó vezetői lehetnek a tanintézménynek.
A vétóról vitáznak
Az Európai Unió többéves költségvetési keretének esetleges megvétózásáról robbant ki nyilatkozatháború Victor Ponta miniszterelnök és Traian Băsescu államfő között Románia kohéziós alapjainak tervezett csökkentése miatt. Herman van Rompuy, az Európai Tanács elnöke javaslata alapján az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest nyolcmilliárd euróval kevesebb uniós pénzt kaphatna Románia a 2014–2020-as költségvetési időszakban. Ponta azt kérte az Európa Tanács rendkívüli ülésére készülő államfőtől, hogy szükség esetén akár Románia vétójogával élve akadályozza meg az országnak szánt kohéziós alapok csökkentését. Băsescu felhívást intézett a politikai pártokhoz, hogy hagyják ki az EU-t és intézményeit a választási kampányból, mert Európa-ellenes kirohanásaik sértik az ország érdekeit, és elijesztik a külföldi befektetőket. „Az európai vezetők az asztal alá bújtak félelmükben, mióta meghallották, hogy Románia vétózni akar” – kommentálta ironikusan a felvetést az elnök. Victor Ponta tegnapi közleményében kifejtette: szerinte Băsescu csak ürügyet keresett a parlamenti választási kampányba való beavatkozásra.
Hatezer áldozatra emlékeztek Szolyván
Kárpátalja magyar férfilakosságának 1944 novemberében kezdődött elhurcolására emlékeztek szombaton Szolyván, az egykori gyűjtőtábor helyén létesített emlékparkban. Szili Katalin országgyűlési képviselő, a Nemzeti Összetartozás Bizottságának alelnöke hangsúlyozta: ha bocsánattal is a szívünkben, de nem szabad felednünk, a 68 évvel ezelőtti események soha többé nem ismétlődhetnek meg. A 20. század valamennyi embertelenségét nekünk a 21. században emlékezetünkbe kell vésnünk, megmutatva azokat gyermekeinknek, unokáinknak is, hogy soha többé ne fordulhassanak elő – hangoztatta. Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke azt ígérte, hogy az újonnan felálló parlament képviselőjeként mindent meg fog tenni az 1944-ben ártatlanul elhurcolt kárpátaljai magyarok rehabilitálása és az erkölcsi jóvátétel érdekében. Egyúttal köszönetet mondott a kárpátaljai magyarságnak, amely – mint fogalmazott – jól vizsgázott a 2012. október 28-i parlamenti választásokon, mert a jövőre voksolva elősegítette a magyar érdekképviselet visszaállítását Ukrajna törvényhozásában.
