Mezőgazdasággal kapcsolatos elképzeléseiket mutatták be az EMNP megyei szenátor- és képviselőjelöltjei. A rétyi Tavirózsa fogadóban tartott fórumon 50-60 gazda hallgatta a felszólalókat (korábban az RMDSZ jelöltjei ugyanitt mutatkoztak be az agrárszféra képviselői előtt). A mezőgazdaságról dr. Kovács István szenátor- és Derzsi Sámuel képviselőjelölt szólt, a többiek az autonómiatörekvéseket, tanügyi helyzetet vázoló beszéddel álltak elő.
Nem kampány, nem politikai megnyilvánulás a találkozó, inkább munkaebéd, eszmecsere – kezdte beszédét Kovács István, majd kérdések formájában vázolta az agrárszféra jelenlegi helyzetét: Tudják, hogy a tehénállomány 110 ezer főről 21 800 főre csökkent? Megvannak elégedve a pályázati lehetőségekkel? Meg vannak elégedve a termékeladással? A megoldást vázolva jelentette ki: értsék meg, politikai képviselet nélkül a gazdának nincs jövője. Saját programjából több pontot emelt ki: a földtulajdon helyzetének azonnali és végleges rendezése, tagosítás, törzskönyveztetés, községi pályáztató irodák létrehozása, egyenjogúság székely és uniós gazda között, termelői társaságok alapítása. Utóbbiról megállapította: a szarvasmarha-tenyésztők egyesületének munkája kimerül tüntetések szervezésében, holott nem ez lenne a szerepe. A Romániai Magyar Gazdák Egyesületéről pedig kijelentette: egy gazdalap megjelentetésén kívül nem sokat tesz. A közbirtokosságok meg csak fát bélyegeznek, holott nem erről kellene szólnia tevékenységüknek – jegyezte meg. Végezetül megállapította: az utolsó órában vagyunk, senki nem érdekelt abban, hogy a székely gazda termeljen. Majd kijelentette: arra vállalkozik, hogy politikai szinten képviselje a gazdákat.
Derzsi Sámuel ugyancsak a tulajdonjog véglegesítésének fontosságáról beszélt. Sokan eladják földjüket, mielőtt birtoklevelet kapnának, Bölönben 120 hektár brassói románok tulajdonába került – példázta. Kiemelte a Leader-program fontosságát, de azt is elmondta, ez csak akkor lesz az egész közösség számára hasznos, ha nem egy-két cégnek adják oda a 2,8 millió euróra rúgó alapokat, hanem a kisgazdák is részesülnek a pénzből. Korábban az Alutus alelnökeként tevékenykedett, de miután az politikai színezetet kapott, ott kellett hagynia – mondta. A tejfeldolgozás több hasznot hozna a gazdáknak, mint a nyers tej értékesítése, a fejlesztéshez szükséges pénz kérdése társulással, egyesüléssel megoldható – jelentette ki. Rengeteg a lehetőség Székelyföldön, mégis nagy a szegénység, nem használják ki a lehetőségeket, s ez a politikum hibája is – tolmácsolta külföldi ismerőseinek megállapítását.
A gazdatalálkozón tehenészként vett részt Ötvös Mózes, a Kovászna Megyei Szarvasmarha-tenyésztők Egyesületének elnöke. Nem kívánt reagálni Kovács Istvánnak a szervezetet ért megjegyzésére, viszont elmondta: a székely gazdáknak szükségük van a politikai támogatásra, és ez csak a magyar politikum összefogásával, összeolvadásával lehet igazán hatásos. Újból kijelentette: a gazdák agrárpolitikát folytatnak, azaz mindig azt támogatják, aki őket is támogatja. A megye gazdatársadalma eddig az RMDSZ-től kapott támogatást – jegyezte meg.
