Rossz közpolitikákat folytat Románia immár húsz éve folyamatosan, az alkotmány módosítása, a valósághoz való közelítése igenis szükséges, bár még ilyen formájában sem törvényellenes az autonómia, sőt, még az is elfogadható, ha első cikkelye változatlan marad, amennyiben egy új második cikkely követi; a föderalizmusról beszélni, arról közvitát folytatni pedig szintén szükséges, kampányban és azon túl is – Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester a szombati autonómiatüntetés előzeteseként beszélt minderről.
A jelenlegi adatok szerint a Háromszékről Bukarestbe befizetett pénzek 78,5 százaléka jön vissza a megyébe, ami azt jelenti, nettó befizetők vagyunk, mi támogatjuk a szegényebb megyéket, holott az lenne a normális, ha az innen származó pénz kilencven százaléka kerülne vissza, és legfennebb öt százaléka lenne a szolidaritási adó – magyarázta Antal Árpád. Bukarest rossz közpolitikát folytat, a szociális támogatásokra tízszer többet költenek, mint munkahelyteremtésre, holott kimutatott tény: egy euró állami befektetés munkahelyteremtésre következő évben három euró jövedelmet hoz – míg a szociális támogatásra fordított egy euró másik esztendőben öt euró költséget eredményez.
Hogy Bukarestnek mi a fontos, mennyire nem a helyi közösség igényeit veszi figyelembe, arra az elmúlt húsz esztendő legnagyobb háromszéki állami beruházása, a csendőrlaktanya felépítése a példa. Abból a pénzből például három ipari parkot lehetett volna létesíteni, ami a munkahelyteremtés révén költségmegtakarítást jelentett volna az államnak a kevesebb munkanélküli-segély fizetése által, és jövedelemhozó is lett volna, hiszen a cégek adót fizetnek, míg a csendőrlaktanya nem. „Meggyőződésem, eredményesebben és hatékonyabban gazdálkodhatnánk, ha Székelyföld autonóm régióvá válhatna, ezért kell ott lenni a fontos döntések meghozatalakor, elmondani, nekünk fontos az autonómia, melyet nem valaki ellen, hanem valamiért kérünk” – mondta az elöljáró.
Az autonómia egyébként, véleménye szerint, nem alkotmányellenes, hiszen nem bomlasztja az állam egységét, holott manapság minden felelős román politikus alkotmányellenes ötleteket hangoztat: Crin Antonescu monarchiát, Traian Băsescu egykamarás parlamentet, Victor Ponta régiósítást akar, közösen csak az alkotmánymódosítás szükségességében egyeznek ki. S hogy hallani sem akarnak az egységes nemzetállamot meghatározó első cikkely változtatásáról: kampány idején nem is tehetnek másként, de egy dolog, mit mondanak választás előtt, más, hogy mit cselekszenek utána – jegyezte meg Antal Árpád. A magyarság által oly kifogásolt első cikkellyel kapcsolatban kifejtette, megérti, mennyire érzékeny kérdés a románok számára, ezért elfogadhatónak tartaná meghagyását az alkotmányban, amennyiben egy második cikkely követné: akárcsak Spanyolország alaptörvényében, mely szintén az egységes állam meghatározásával kezdődik, de rögtön utána rögzíti, melyek az autonóm régiók az országban. Románia esetében az új második cikkelynek azt kellene kimondania, lehetnek autonóm régiók, és némelyekben a magyar is hivatalos nyelv lenne – amire egyébként az Európai nyelvek chartájának ratifikálásával kötelezte magát Románia.
Ezekről a dolgokról, miként a föderalizmusról is, beszélni kellene, de nem hisztizve – utalt Antal Árpád egy nemrég sugárzott román hírtelevíziós adásra, melyben az ő véleményét is megkérdezték, majd érvelése közben a beszélgetést megszakították. A föderalizmus nem ördögtől való, a föderális államok nem más bolygón léteznek, csak európai példákat véve: sem Németországban, sem Ausztriában, sem Belgiumban, sem Svájcban nem élnek rosszabbul, mint az egységes államokban, a föderális államformát felelős politikusok hozták létre – mondta. Nagy tehát a szakadék az alkotmány és a valóság között, módosításával a valósághoz kell közelebb kerülnie, s hogy a magyar érdekképviselet szavának súlya legyen, azért kell az RMDSZ-nek minél több képviselővel, szenátorral jelen lennie a bukaresti parlamentben – összegezett Antal Árpád.
