A Jobbik Magyarországért Mozgalom támogatásával augusztusban alapított Magyar Gárda tevékenysége több vonatkozásban is emelte Magyarország és a térség politikai kockázatát a Political Capital Kockázatelemző Divíziója szerint.
A tegnap az MTI-hez is eljuttatott úgynevezett ,,kockázati figyelmeztetésben" azt írták: a Magyar Gárda tevékenysége kapcsán az jelenti a legnagyobb politikai kockázatot, hogy ,,a magyarországi cigány és nem cigány lakosság között amúgy is meglévő etnikai feszültség elmérgesedésével már rövid távon is akár erőszakos etnikai összecsapások alakulhatnak ki".
Mint írták, mindez a magyar politikai szereplők egyik legfőbb mulasztására vezethető vissza: ,,a romaügy nyilvános megvitatását a közéleti szereplők átengedték radikális és szélsőséges politikai csoportosulások képviselőinek, akik politikai stratégiát építhettek a cigány―magyar ellentétre". Emellett a kutatóintézet szerint a Magyar Gárda tevékenysége a nagy hazai és nemzetközi médiafigyelem hatására ,,jelentős mértékben rontotta a Magyarországról külföldön kialakult képet, főként az ország stabilitásába, valamint demokratikus fejlettségébe vetett hitet illetően". Emlékeztetnek rá: a 2006 őszétől kezdődően egyre nagyobb nyilvánosságot és lendületet kapott magyarországi radikális és szélsőjobboldali csoportok újjászerveződésének része, hogy 2007 nyarától több, önmagát nemzeti önvédelmi egyesületnek nevező szervezet is alakult Magyarországon. ,,E tömörülések közös vonása, hogy civil szervezetként definiálják önmagukat, miközben nyíltan hirdetik tagjaik ― akár fegyveres ― felkészítését védelmi (katasztrófavédelmi, honvédelmi, rendvédelmi) feladatokra, ráadásul a rendőrség, a hadsereg, vagyis az állam alkalmatlanságára hivatkozva" ― tették hozzá. Megjegyezték: mindez annak a módszernek megfelelően történik, amely a társadalom politika- és pártellenességére alapozva különböző politikai törekvéseket igyekszik civil köntösbe helyezni. A civilség hangsúlyozása és az egyesületi forma tehát nem pusztán a bírósági bejegyzés jogi buktatóinak elkerülésére szolgál ezen egyesületek esetében, hanem politikai stratégia is egyben.
Az elemzés szerint a Magyar Gárda tevékenysége kockázatnövelő tényező a szomszédsági kapcsolatok szempontjából is. ,,Az utóbbi hónapokban több szomszédos államban is potenciális veszélyforrásként utalnak a Magyar Gárdára, egyes szomszédos országok ultranacionalista politikai szereplői pedig saját magyarellenes politikájukat kívánják igazolni a Magyar Gárda megalakulására való hivatkozással. Mindez kihat a térség politikai stabilitására" ― tették hozzá. A kutatóintézet szerint a Magyar Gárda megalakulása nem egyedi jelenség Kelet-Közép-Európában, így a térség egészére nézve növekedtek a politikai kockázatok. Mint írták, a Magyar Gárda működése hasonló például a Bolgár Nemzeti Gárda tevékenységéhez, mely megalakulásának hátterében azok a tömeges roma zavargások állnak, amelyek Szófia egyik negyedében törtek ki. Az etnikai összecsapások kockázatának növekedését jelzi, hogy egyes bulgáriai roma szervezetek bejelentették, ellenállás gyanánt saját gárdát hoznak létre. Nem kizárható, hogy a magyarországi romák is hasonlóképpen, saját önvédelmük megszervezésével reagálnak a fenyegetésre ― olvasható a Political Capital kockázati figyelmeztetésében.
Szegeden nem kívánatosak
Nemkívánatos szervezetnek nyilvánította a Magyar Gárdát és társalakulatait Szegeden a csongrádi megyeszékhely közgyűlése tegnap elfogadott határozatában, a döntést egy ellenszavazat és egy tartózkodás mellett 31 képviselő támogatta. A beterjesztő MDF-es önkormányzati képviselő azzal indokolta javaslatát, hogy a demokratikusan gondolkodó képviselőknek helyben is tenniük kell a gyűlöletkeltés, a kirekesztés és a félelemkeltés ellen.
Rendbontás nélkül Kerepesen
Rendbontás nélkül fejeződött be tegnap este Kerepesen az a fáklyás demonstráció, amelyet helyi civilek Az élhetőbb iskoláért címszó alatt rendeztek. A mintegy másfél száz demonstráló a kerepesi futballpályától a település főutcáján keresztül rendőri biztosítás mellett vonult az iskola épülete elé, ahol a tüntetés főszervezője bejelentette: a rendezvényen a Magyar Gárda is jelen volt, ők biztosították a rendezvény zavartalan lebonyolítását. Mivel Franka Tibor, a település polgármestere arra kérte őket, hogy hivatalosan ne vegyenek részt a rendezvényen, ezért magánemberként demonstráltak. A tüntetésen a fővárosból több jogvédő és országgyűlési képviselő, roma politikus is jelen volt, és tiltakozásukat fejezték ki a szegregációt sürgető és elfogadó demonstráció ellen.
