Tartományi választást tartanak vasárnap Katalóniában, ami sokkal többről szól, mint egy átlagos szavazás. Ha újraválasztják Artur Mas katalán elnököt, jöhet a függetlenségről szóló népszavazás. A spanyol kormány szerint ez Spanyolország végét jelentené. „Miért legyen saját államunk? Röviden: azért, mert mi egy nép vagyunk, mert elegünk van, mert hiszünk a demokráciában, és mert gyakorolni akarjuk azt. Eljött a katalánok órája” – írja Pilar Rahola katalán író és egykori politikus a barcelonai La Vanguardia lapban, amivel nagyjából ecseteli a vasárnapi választás előtti hangulatot. Vasárnap ugyanis nem egyszerű tartományi választást tartanak Katalóniában.
Egyértelmű felhatalmazás kell
Artur Mas katalán elnök azért hozta előre a választás időpontját, mert azt mondta, ha újraválasztják, elkezdi a katalán függetlenségről szóló 2016-os népszavazás megszervezését. Ehhez pedig szerinte egyértelmű felhatalmazás, új mandátum kell. Lényegében tehát arról szavaznak Katalóniában, hogy elszakadjanak-e Spanyolországtól. A tét nem csak Spanyolországot hozta lázba, az angolszász sajtó is napok óta katalánok gondolataival van tele, hétköznapi embertől miniszterekig. Nem véletlenül, hiszen Skócia hasonló módon készül éppen elszakadni Nagy-Britanniától. Az elszakadás kérdése természetesen nem 2012-ben került elő először, a történelmi okokat hosszan lehet sorolni. Az azonban nem véletlen, hogy éppen most éleződött ki ennyire a téma. Az utóbbi tizenöt hónapban 43 százalékról 57 százalékra nőtt a katalánok között az elszakadást támogatók aránya.
Nincs visszaút
Szeptemberben másfél millióan tüntettek Barcelonában, ahol egyrészt az adójukat követelték vissza a madridi központi kormánytól, másrészt a gazdasági kérdéseket már egyértelműen összekötötték a katalán függetlenség kérdésével. Ezután mondta Artur Mas, innen nincs visszaút, ennyi ember szavát már nem lehet figyelmen kívül hagyni. Október hetedikén a Barcelona–Real Madrid meccsen hosszan zengett a stadionban a „Függetlenség!”.
Katalónia Spanyolország leggazdagabb része, GDP-jének 8 százalékát ugyanakkor be kell fizetnie a központi költségvetésbe. A legfontosabb kifogás éppen ez. Katalónia ugyanis egyben a leginkább eladósodott rész is, melynek mentőcsomagot kellett kérnie a spanyol központi banktól. A katalánok panaszai szerint, míg évente 16 milliárd eurót fizetnek be a központi költségvetésbe, az állami fejlesztéseknél mindig a sor végére kerülnek. Az elszakadáspártiak szerint ha ez a helyzet megszűnne, rövid ideig tartó átmeneti nehézségek után virágzó, dinamikusan fejlődő állam jöhetne létre. „Ha ország lennénk, Európában nálunk lenne a hetedik legmagasabb egy főre jutó jövedelem” – mondta Lluis Recorder katalán politikus.
Ezt azonban egyáltalán nem biztos, hogy ilyen egyszerűen át lehet számolni. Juan Rubio-Ramirez katalán közgazdász a La Vanguardiának arról beszélt, Barcelonában működő nagyvállalatok tömegei települhetnek át Madridba vagy más európai városokba, ha tényleg függetlenednek. Spanyolországban akár bojkottálhatják is a katalán termékeket ebben az esetben – volt már olyan katalán textilipari vállalat, mely arra panaszkodott, hogy Galíciából lemondták a rendeléseket, mert az ottaniak szerint katalán politikusok lenézően beszélnek róluk. A katalán gazdaság teljesítménye jelenleg évente 1,1 százalékkal csökken, a munkanélküliség 23 százalékos. Az is erősen kétséges, mi lenne egy független Katalónia EU-tagságával. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szeptemberben arról beszélt, hogy „minden létrejövő új országnak újra kell kérnie a felvételét az EU-ba”.
Békésen vagy sehogy
Artur Mas az indulatos közhangulat mellett azt azért igyekezett tisztázni, hogy „vagy békésen viszik véghez az elszakadást, vagy sehogy”. Más kérdés, kinek mi számít békésnek. José Manuel García-Margallo spanyol külügyminiszter már jelezte, az alkotmánybíróság meg fogja tiltani, hogy Katalóniában népszavazást tartsanak a függetlenségről. Ha Mas ennek ellenére is kiírja majd, az szerinte jogilag államcsínyt jelent. A központi kormány az elszakadásról lényegében úgy beszél, mint Spanyolország végéről. „Az emberek úgy kezelik a kérdést, mintha Katalóniát csak úgy le lehetne metszeni. Pedig a katalán kiválás akár Spanyolország eltűnéséhez is vezethet” – mondta Alberto Ruiz-Gallardón igazságügyminiszter.
Katalónia simítja az utat
A probléma nem csak Katalóniában létezik. Baszkföldön októberben tartottak választást, ahol kétharmados többséget szereztek az elszakadáspárti erők. „Katalónia simítja el előttünk az utat” – mondta Iñaki Anasagasti baszk nacionalista politikus. Ha pedig Katalónia és Baszkföld is elszakadna, a spanyol gazdaság huszonöt százalékkal, az egy főre jutó GDP öt százalékkal csökkenne. Mindehhez az Európába vezető spanyol autópályák és vasutak más országokon mennének keresztül.(index.hu)
