Minden 1990 utáni kormány hibás abban, hogy valóságos időzített bombán ülünk, és lassan nemzetbiztonsági gond lett a roma lakosságból. Ezt saját erőből aligha tudjuk megoldani – a fejlettebb nyugati országok sem képesek rá, ezért toloncolják haza a nemkívánatos keleti állampolgárokat –, de léteznek számottevő uniós pénzalapok, amelyekkel kezdeni kell valamit, mert máris óriási késésben vagyunk. Igaz, a pályázás egyik fő buktatója, hogy a népszámláláskor igen kevesen vallották magukat cigánynak, de nem a statisztikákat, hanem a valóságot kell nézni, ha eredményt akarunk elérni – ez pedig mindenképpen nehéz lesz, nem lehet egyik napról a másikra versenyképes munkaerőt faragni egy ennyire elma­radt közösségből. Ahhoz, hogy a segélyből élésről leszoktassuk a már ebben felnőtt tömegeket, integrált prog­ramokra van szükség, és szub­vencionált munkahelyekre a felzárkóztatáshoz – fejtette ki.
A szépmezői ipari parkra vonatkozó szerződés ügyében Sepsiszentgyörgyre érkezett Simion Creţu, a Központi Fejlesztési Régió igazgatója ezzel kapcsolatban elmondta: három év alatt 17 tanulmány született a problémás helyekről – ahol már állandó konfliktusok vannak a romák és más lakosok között –, és mindegyik arra a következtetésre jutott, hogy igencsak bonyolult feladatokat kell megoldani a lakások törvényesítésétől a szociális, gazdasági, oktatási, egészségügyi, kulturális különbségek csökkentéséig. Átfogó és mélyreható elemzések és stratégiák kellenek, ezeket pedig a következő hónapokban kell kidolgozni ahhoz, hogy az EU következő hétéves költségvetéséből pénzt tudjunk lehívni – ez nemcsak az érintett romáknak lesz hasznos, hanem annak a közösségnek is, amelynek a jövőjét veszélyezteti, hiszen az eltartott szegények létszámának gyors növekedése miatt máris egyre nehezebb szociális terhek alatt nyög.