Tizenkét mandátumot vesztett, de megnyerte az előrehozott katalán parlamenti választást a függetlenségi népszavazás 2016-os kiírásával kampányoló Konvergencia és Unió Párt. A szakadár erőknek koalícióban meglenne ugyan az abszolút többségük, Artur Mas katalán elnök (képünkön) azonban a választás előtt azt mondta: a Madrid által puccsnak minősített népszavazást csak akkor írja ki, ha pártja abszolút többséget szerez.
Mint ismeretes, a tartományi választásoknak a helyi kormányzat megválasztásánál jóval nagyobb volt a tétje: Artur Mas kormányzó ugyanis azt ígérte, ha pártja abszolút többséghez jut, hozzálát a 2016-os, Katalónia mint önálló állam Spanyolországtól való elszakadásáról szóló népszavazás megszervezéséhez. Katalónia egyébként a legnagyobb exportáló régió és a legnagyobb adófizető is Spanyolországban, azaz a központi költségvetésből is arányosan nagyobb részt vállal. A válság ezt a tartományt is sújtja, de nem olyan mértékben, mint a délebbieket.
A választásokon azonban nem lett meg a függetlenségi népszavazást kiírni akaró CiU (Konvergencia és Unió) abszolút többsége, a 135 fős törvényhozásban 50 mandátumuk van, az abszolút többséghez 68 kellett volna. Meglepően jó eredményt ér el azonban a másik, a CiU ellen kampányoló, a CiU-nál jóval radikálisabb szeparatista párt, a Katalán Köztársaságpárti Baloldal (ERC), amely 21 parlamenti székkel a második legerősebb frakció lett, jelentősen javítva 2010-es eredményén (ekkor csak 10 képviselői helyet szereztek). A szintén elszakadáspárti CUP három mandátumhoz jutott, vagyis a függetlenség híveinek 73 mandátumuk, szűk többségük lehet. Azt azonban még nem tudni, hogy a CiU megpróbálja-e szakadár partnereivel kiírni a függetlenségi népszavazást. Erre utal mindenesetre Artur Mas elnök vasárnap éjszakai nyilatkozata: „Most már tudjuk, hol van többség, és hol nincsen. Az egyeztetési folyamat Katalóniában folytatódik. De a kivételes többség hiányában más politikai formációknak is részt kell venniük a felelősség megosztásában.” Mas ez utóbbi mondatával az ERC-re utalt.
Oriol Junqueras, az ERC vezetője viszont úgy nyilatkozott, hogy pártja „nem nyugodna bele abba, hogy egyszerűen kisegítse a CiU-t a függetlenedési folyamatban”. Csak akkor hajlandó támogatni a győztes pártot, ha világos léptekkel haladnának előre a függetlenedés irányába, és megváltoztatnák a gazdaság- és szociálpolitikájukat. A fő bajuk a szerintük igazságtalan munkaügyi reformokkal és az adóemelésekkel van. (A CiU vezette kormányzatot sokan a megszorításokkal azonosítják, az egyetlen betartott 2010-es választási ígéretük az örökösödési adó eltörlése volt, a szociális kiadások pedig a 2006-os szintre estek vissza Katalóniában.)
Az egységes Spanyolország-párti szocialisták és néppártiak szerint a választási eredmény a CiU egyértelmű kudarcát jelenti. Egy néppárti politikus egyenesen úgy fogalmaz, hogy Mas hülyét csinált magából, a népszavazási ötlettel a radikális baloldali, mindig is szeparatista ERC-t erősítette meg, saját pártját pedig meggyöngítette. A két nagy spanyol párt katalán variációja közül a szocialisták a harmadik, a néppártiak a negyedik helyre futottak be. Két éve még összesen 46 helyük volt, most 39.
A választásokon egyébként hatalmas volt a részvétel. 69,54 százalékkal ez minden idők legmagasabb katalóniai részvétele. A részvételi arány a választókörzetek közül Barcelonában volt a második legmagasabb Girona után, ami azért meglepő, mert a katalán nemzeti identitás hagyományosan gyengébb a multikulturális fővárosban, mint a kisebb katalán városokban.
Kudarcról beszél a nemzetközi sajtó
Kudarcként értékelte a nemzetközi sajtó a Katalóniát irányító és a régió függetlenségéért harcoló Artur Mas vezette Konvergencia és Unió Párt teljesítményét a regionális választásokon. Az El Mundo spanyol jobbközép napilap a választásokkal kapcsolatban ironikusan megjegyezte: „Mas belépett a történelembe”, szerintük a vasárnapi előrehozott választás a spanyol regionális politika elmúlt harminc évének legnevetségesebb fejezetévé vált. Az El País balközép napilap szerint „Mas terve az urnákban romba dőlt”, mivel a katalán elnök több tízezer szavazatot vesztett a nagyarányú részvétel ellenére. A választásokat a katalán sajtó is a nacionalista vezető kudarcaként ítélte meg, mint a La Vanguardia írta, az eredmény „kemény büntetés Mas számára”. A francia Le Monde napilap Artur Mas vereségéről és a függetlenségpárti baloldal erősödéséről számolt be, ugyanakkor rámutatott: a katalánok túlnyomó többsége a referendum kiírását támogató pártokra szavazott. A konzervatív Le Figaro címlapján foglalkozott a vasárnapi katalán választásokkal, rávilágítva, hogy a függetlenségpártiak győzelme gyengíti Spanyolország egységét. A The Times brit lap szerint a regionális választásokból gyakorlatilag egy függetlenségről szóló népszavazást kreáló katalán elnök támogatottságának jelentős csökkenésével Spanyolország letért a lehetséges szétszakadás felé vezető útról. Az olasz sajtó elsősorban a Köztársasági Baloldal felemelkedésére irányította rá a figyelmet. A Die Welt német konzervatív napilap arról írt, hogy a vasárnapi voksolás nyomán a katalán függetlenségi terv kudarcával a központi kormány fellélegezhet. A The Washington Post amerikai napilap úgy látja, vasárnap Katalónia megbüntette azt a vezetőt, aki kilátásba helyezte a függetlenségről szóló népszavazás megtartását. A The New York Times kiemelte: a választáson a szakadár pártok nyertek, az azonban még nem világos, kinek is kell kézbe vennie a függetlenedési folyamat irányítását.
